Az Indexnek a beszélő tudta nélkül készült – és hallhatóan öszszevágott – hangdokumentumában a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) kuratóriumi elnöke arról beszél még júniusban, hogy a gazdasági átvilágítás szerint nem volt szabályos a könyvvitel, ezért az MMK pénzügyei követhetetlenek. Az apparátus tagjai célszerűtlen ösztönzésben és indokolatlanul magas – esetenként 2,5-2,8 milliós – havi javadalmazásban részesültek. Emiatt a közalapítvány működési költségei elérhették az évi egymilliárdot is, noha ennek felét sem engednék a szabályok. A filmekre adott támogatásokkal is elszaladtak, a magas bankhitelállomány dacára 2009-ben további egymilliárddal nőtt a szervezet adóssága. „El kell mondani a nyilvánosságnak, mi történt – mondja a továbbiakban Kőrösi –, de nem szabad a közalapítvány vesztét okozni.” A későbbiekben tartott sajtótájékoztatón az elnök és a kuratórium tagjai már csak célszerűtlen, pazarló gazdálkodásról és a reform szükségességéről beszéltek, de bűncselekmény gyanújáról nem.

Érdeklődésünkre a kuratóriumi elnök tegnap elmondta, júniusban fiatal filmesek hívták zártkörű beszélgetésre a közalapítvány helyzetéről. Épp akkor kapta meg az első gazdasági jelentést a kuratórium által fölkért auditoroktól, de még nem volt végső vizsgálati eredmény. Első fölháborodásában, nem higgadt minősítés alapján tette a fölvételen hallható – szándéka szerint nem jogi, ámbár annak tűnő – megállapításokat, amelyeket utóbb sem a vizsgálat, sem az azt követő, kormányzati vizsgálóbiztos által lefolytatott ellenőrzés nem igazolt – noha a visszásságok tényét megerősítette. Kőrösi cáfolja, hogy a közalapítvány volt tisztségviselőivel, munkatársaival kapcsolatos súlyosan terhelő, bűncselekményre utaló tényeket elhallgattak volna a nyilvánosság előtt. A kuratórium ugyanakkor a végső jelentést – üzleti titokra hivatkozva – nem tette közzé. (A jelentésben állítólag külső cégek neve is fölbukkan.)

Az MMK jelenleg hét banknak valamivel több, mint ötmilliárd forinttal tartozik; filmeseknek tett szerződési vállalása 1,5 milliárd; az idén filmeseknek kötelezően járó, ki nem fizetett tartozása 710 millió; és további, mintegy egymilliárdos visszavonható filmtámogatási kötelezettségvállalása van. Az auditálás után a kuratórium kilenc főt (köztük több vezetőt) elküldött, egyharmadára csökkentette a megmaradó 17 munkatárs jövedelmét, és átfogó reformba kezdett, amely azért nem tudott láthatóan kibontakozni,mert a kormányzat nyáron másfél milliárdos pénzügyi zárlatot rendelt el, és emiatt leállt a filmtámogatás. „Jelenleg éppen konszenzus látszik kialakulni a filmfinanszírozás uniós szerződésnek megfelelő átalakításáról a közalapítványnál vagy jogutódjánál, ezt támadja az illegálisan rögzített hangfelvétel közzététele, ami szomorú” – mondta lapunknak a kuratóriumi elnök. Háttéregyeztetések után az Országgyűlés kulturális bizottsága szerdán a költségvetési tervezetben szereplő 1,035 milliárd helyett 4,535 milliárdra javasolta emelni az MMK állami támogatását jövőre, a fideszes elnök, L. Simon László indítványára.