Az előadó-művészeti törvény megszületésekor azt remélték a független színházak és tánctársulatok, hogy a jogszabály évről évre garantálni fogja, mennyi pénz osztható szét közöttük: a kőszínházakra fordított teljes összeg tíz százaléka. Ennek köszönhetően pedig végre biztosabbá válik a működésük. Ezt az illúziót előbb az idei első fél év kormányzati késlekedése, majd az új kormány döntése zúzta össze, amikor a támogatás 34 százalékát zárolták. Hogy azután még további bajok is várhatók, arra csak Vidnyánszky Attila rendező-igazgató, a jobboldali igazgatókból álló Magyar Teátrumi Társaság elnöke nyilatkozatai világítottak rá. Szerinte ugyanis már az előadó-művészeti törvényből is ki kellene hagyni, hogy mennyi pénz járjon az alternatívoknak. Most pedig nagyon úgy tűnik, az egyes gazdasági és pénzügyi törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló „salátatörvény” pont erre törekszik.

Odafönt dől el minden – évadnyitó költségvetési zárolással a MU Színházban

Az előadó-művészeti törvény szerint az elmúlt évben független kuratórium osztotta szét a struktúrán kívülieknek járó pénzt. Ha viszont a tervezett törvénymódosítást elfogadja a parlament, minden visszarendeződik, és újra a kultúráért felelős miniszter írhat ki pályázatot a hatos kategória támogatására. A függetlenek leginkább ettől a feltételes módtól tartanak, mert a minisztert semmi sem kötelezi a pályázat kiírására. És ezzel tökéletes bizonytalanságba kerülnének, nem beszélve arról, hogy a mindenkori politikai akaratnak tennék ki őket – mondta a szféra által kedden tartott sajtótájékoztatón a rendező Hudi László, a Befogadó Színházak Társulásának alelnöke.

Az alternatívok úgy vélik, míg az „átkosban” egyfajta szembenállást képviseltek, ma az egységes színházi struktúra részei. Ezt a törvény is igazolta, és ha átírják, azzal elválasztják őket ismét a színházi rendszertől – állította Schilling Árpád rendező. A Krétakör Színház alapítója szerint a spórolást nem pont a struktúrán kívül kellene kezdeni.

A függetlenek arról is értesültek: jelentős támogatási keretet akar elvenni ettől a területtől a kormány. Márpedig a független társulatok Magyarországon nem igazán tudnak működni állami támogatás nélkül. Ha nem kapnak, akkor egyes társulatok megszűnnek. A mecenatúra ugyanis ezen a területen nem működik – mondta Schilling. Legfeljebb az növelheti a túlélési esélyeket, ha sikerül külföldi támogatót vagy koprodukciós partnert találni.

Ez a törvénymódosítás az elosztás, a támogatás, a tulajdonsemlegesség garanciáját törölné el – jelentette ki a Stúdió K vezetője, Fodor Tamás. Ha felére, negyedére csökkentik az állami finanszírozást, olyan progreszszív törekvéseket törnek ketté, amelyeket máshol nem tud megismerni a közönség. Ez nemcsak kétezer ember ügye, hanem a kulturális sokszínűség lehetőségének szürkítése. A területnek egyébként – mint Magács László, a Merlin Színház igazgatója, a BESZT vezetője megjegyezte – tavaly 860 ezer nézője volt.

A Tünet együttes vezetője, Szabó Réka arról beszélt, a táncszakma kilencven százaléka a független szcénában dolgozik, a kőszínházban kizárólag klasszikus balett és néptánc látható. Ha megnyirbálják a támogatásukat, a kortárs táncnak nem lesz megjelenési lehetősége. Mindez egyébként nemcsak a színházi és táncegyütteseket érinti, hanem a báb- és gyerekszínházakat is. Ehhez Rácz Attila, a Hólyagcirkusz alapítója hozzátette: a diákszínjátszókat és a drámapedagógiát is, hiszen ezek a csapatok gyakran együttműködnek a struktúrán kívüliekkel. Ez a bizonytalanság ráadásul a társadalom minden rétegét érinti, hiszen a függetlenek ugyanúgy készítenek fiataloknak szóló beavató színházi előadásokat, mint társadalmi problémákra reagáló interaktív produkciókat, sőt a szegény falvakba is visznek közösségi projekteket – jegyezte meg a Tűzraktér nevű befogadóhely igazgatója, Simor Ágnes.

A hatos kategóriások nemrég a közönséghez és a döntéshozókhoz fordultak segítségért. Nem volt más lehetőségük, mivel a tervezett törvénymódosítást szakmai egyeztetés nélkül igyekszik végrehajtani a kormány, egymás ellen uszítva a függetleneket és a kőszínházakat. (Ezt sérelmezte szerdai közleményében a Magyar Színházi Társaság is.) Annak ellenére, hogy a két terület között természetesen erős az átjárás. A függetlenek nyílt levele a struktúrán kívüliek blogján is olvasható: http://hatoskategoria.blog.hu/.

Egyébként a struktúrán belüli teátrumokat is sújthatja ez a törvénymódosítás, mert ahhoz az EU engedélyét kellett kérni, hogy a szféra mecénásai adományukat leírhassák az adóból. Ezt törvénymódosításkor újra engedélyeztetni kell, akárcsak korábban a filmtörvénynél – mondta lapunknak az egykori főpolgármester-helyettes, Schiffer János. Mindez azzal járhat, hogy a kőszínházak akár egy évre is eleshetnek ettől a pénzbevételi forrástól.

Hogy a támogatás további csökkentése milyen veszélyeket rejt magában, azt jól mutatja, hogy már a nyári zárolás is a kockára tette a társulatok működőképességét. A Tűzraktérben a vezetőség már nem kap fizetést, a Merlinben pedig csökkentették a társulatot és az előadásszámot, a MU Színház meg március végén bezár. Fodor Tamás azt is megalázónak tartja, hogy csak úgy kapták meg a támogatást, ha üzleti terveiket a zárolás öszszegével csökkentették. Hivatalosan senki nem mondta, hogy nem kapják vissza ezt a 34 százalékot, de minden jel erre utal.

A Trafó ugyan nem a hatos kategóriában szerepel, de az ott fellépő magyar társulatok igen. Az elmúlt hónapok hercehurcája a tervezést lassítja – mondta Szabó György igazgató. Ugyanakkor az előadó-művészeti törvény által előírt kötelező évi 140 előadás arra kényszeríti a kortárs művészetek házát, hogy a lehető legjobban „felturbózza” az évadot. Mivel ráadásul mára kissé telítetté vált a táncpiac, ezért most inkább a színházi előadások felé fordulnak. Szabó György az EU-s projektekben látja a jövőt, és külföldi partnereket próbál keresni.

Lapzártánkkor tárgyalta a hatos kategóriába tartozó függetlenek ügyét az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága: a grémium egyhangúlag támogatta az LMP javaslatát, hogy a struktúrán kívüli szféra a kőszínházakra fordított teljes támogatás nyolc százalékában részesüljön. (Ez az arány most tíz százalék, de a garantált összeg eltörlése is szóba került.) A parlament december elején szavaz erről.