A tavaly közel félmillió látogatót vonzó 319 előadás jegybevétele 28 millió euró volt, fele bérletvásárlásból származott. Az operaház teljes büdzséjének hatvan százalékát ebből és szponzorok támogatásával teremtik elő. Annál is inkább, mivel a 14 olasz állami operaháznak szánt évi hatmillió eurós költségvetési támogatás nem elegendő.

A hagyománytisztelő milánói opera nem újítással, hanem a látogatók csalogatásával igyekszik bevételt biztosítani. Jelentős kedvezményt biztosítanak a fiatal közönségnek, és nagy szerepe van a marketingnek is. A Scala saját logójával árult ajándéktárgyak már a milánói pályaudvaron is kaphatók.

A Scala ezer dolgozójából 800 a közalkalmazott, felük művész, fizetésüket az operaházi dolgozók országos kollektív szerződése szabályozza. Az operaház teljes büdzséjének 57 százaléka megy el a fi zetésekre: a zenészek havi nettó 3 ezer, a táncosok kétezer eurót keresnek, nem számítva a túlórát és más bónuszokat. A római kultuszminiszter a felére akarta csökkenteni a kiegészítő juttatásokat, de az operaházakat tavasszal egy hónapig megbénító dolgozói sztrájk után a csökkentés csak 25 százalékos lett.

A Scalát 2005-től vezető Stéphane Lissner intendáns-művészeti igazgató az operaház ügyvezető tanácsa és a római kulturális tárca közös kinevezettje. Munkáját egy vezérigazgató és egy művészeti koordinátor segíti. A működési és pénzügyi döntéseket a milánói polgármester elnökölte igazgatótanács hozza meg, a Scala alelnöke a milánói kereskedelmi kamara elnöke. A nyolctagú tanácsot a tartomány, megye, önkormányzat jelöltjei alkotják, a minisztérium két tagot nevez ki, de ezek is vállalkozók vagy bankárok.