Múzeumi fejcsere
A varsói nemzeti múzeum fontos intézménye a lengyel kultúrának – elsősorban hazai és külföldi képzőművészeti gyűjteménye miatt keresik fel a látogatók. Csakhogy igen kevesen. Tavaly például az állandó kiállításokra mindössze 39 ezren váltottak jegyet. Igaz, épp tavaly júniusban a múzeumnak sikerült egy nemzetközi szenzációt keltő alkalmi kiállítást nyitnia. Az Ars Homo Erotica, amely a művészetben felbukkanó homoerotikus elemeket mutatta be, azért is keltett nagy visszhangot, mert a lengyel társadalom a világban élő elképzelés szerint a katolikus vakbuzgóság befolyása alatt áll. Pár éve Lech Kaczynski, aki akkor Varsó polgármestere volt, betiltotta a meleg büszkeség menetét a fővárosban.
A most távozó igazgató, Piotr Piotrowski nemzetközileg elismert művészettörténész, a poznani egyetem professzora, az illegális Szolidaritás volt aktivistája. A múzeumban azonban hamar konfliktusba került közvetlen kollégáival, amikor egyes részlegeket össze akart vonni, és változtatni kívánt a múzeum „hangsúlyain”. Konfliktus robbant ki a művészettörténészek és az igazgató között, amikor hozzájárult, hogy Jan Matejko XIX. századi festő emblematikus történelmi pannóját, a Grünwaldi csatát Krakkóba szállítsák egy kiállításra. A múzeum fő restaurátora ellenszegült, a képet szerinte előbb restaurálni kell. A főigazgató el akarta őt bocsátani, mire a múzeum vezető dolgozói felszólították: mondjon le! A helyzet akkor lett válságos, amikor a tulajdonosi jogokat gyakorló felügyelőtanács nem fogadta el Piotrowski stratégiai fejlesztési programját. Ezt állítólag nem is indokolták. Az igazgató lemondott, de előtte még – pénzhiány miatt – bezáratta az állandó kiállítás termeit. Nem voltmár a kasszában arra elég zloty, hogy a kiszervezett teremőrzést fizessék. Az önkéntesek ugyan vállalkoztak volna erre, de a teremfelügyeletet nem lehet amatőrökre bízni – mondták.
A minisztérium gyorsan megtalálta Piotrowski utódját: ő AgnieszkaMorawinska, a lengyel művészettörténet vetránja. 1976-tól tizenhat évig volt a lengyel képtár kurátora a múzeumban, az apja és az anyja is a nemzeti múzeumban dolgozott. Morawinska eddig a varsói Zaheta műcsarnokot igazgatta. Első nyilatkozataiban leszögezte, hogy a kollektíva ellenében nem lehet dolgozni, de máris felvetett némi egyszerűsítést: egyesítené például a lengyel és külföldi gyűjteményt.
Az új igazgatóra jelentős feladatok hárulnak. Az épületben eddig állomásozott Lengyel Hadsereg Múzeuma átadja termeit a „főbérlőnek”. De tervezik a múzeum továbbépítését, amihez uniós forrásokat szeretnének szerezni. A „kritikus múzeum” koncepciójáról immár nem esik szó.