A forradalom gyermekéből hogyan emelkedik valaki a politika csúcsára, s ha odaért vajon, mit kezd végtelen hatalmával? Mintha erre az egyébként nagyon is aktuális kérdésre keresné a választ az antwerpeni múzeum. S éppen feszegethetné is ezt a kérdést napjaink forradalmi légkörében, amikor a gazdasági válság okozta zűrzavar és bizonytalanság önjelölt diktátorokat, kis szélsőpártok egoista vezéreit viszi közelebb a kormányrúdhoz. De ha megfordult is a kurátorok fejében efféle gondolat, hamar elhessegetik a látogatók gyanúját, amikor bemutatják, hogyan irányította birodalmát családi vállalkozás keretében Bonaparte Napóleon, aki nemhogy tehetséges, de kifejezetten zseniális hadvezérként tette próbára Európa tűrőképességét, s szenvedett végül vereséget.

Amúzeum többszintes épületének homlokzatát szinte befedi a kiállítást reklámozó plakát vászonra festett változata, amelyen Napóleon a lovát ugratja. S bent sem a kincs fogadja az érdeklődőt, hanem történelmi lecke. Néhány idézet. Például: „Minden civilizált ember legfőbb vallása a hazafiság”. Majd következik a családfa, melyik testvér mely területért felelt, kit vett feleségül, mi lett a leszármazottakkal. Meg festmények: Napóleon ünneplése, érkezése, fogadtatása.

S aztán persze ott vannak a felbecsülhetetlen értékek, amelyeket Napóleon bőkezűen, de nagyon is előre kiszámítottan adományozott rokonoknak, állítólagos híveknek és megnyerendő szövetségeseknek. Meg szeretőknek. Aranyból és ezüstből készült érdemrendek, gyönyörű fegyverek, manikűrkészletek sorakoznak a tárlókban. És természetesen rengeteg ékszer, gyűrű, nyakék, fejdísz. A kiállítás beavat az első feleség, Josephine de Beauharnais ékszertervezői tehetségébe, s közreműködésébe az empire stílus kialakításában és hatásos elterjesztésében.

A második feleség, Mária Lujza meg egy egész városnegyedet kapott volna, ha az angolok el nem foglalják Antwerpent 1814-ben. Így viszont csak a történelem őrzi a szép gesztus emlékét, hogy Napóleon már a tervet is nejéről nevezte el. Valójában a kiállítást is azért időzítették erre az évre, mert Napóleon 1810-ben, azaz kétszáz éve érkezett először a fl amand városba, amelynek stratégiai jelentősége tagadhatatlan. Volt.

Antwerpen, 2010. október

A kiállítás az antwerpeni Gyémánt Múzeumban látható december 31-ig. Szerdán zárva van, a belépőjegy 8 euróba kerül. Információ: www.diamantnapoleon.be vagy www. diamantmuseum.be.