Finoman szólva is udvariatlan magyar díszvendégség
Furcsa cikk jelent meg a bukaresti Új Magyar Szó mellékletében. Szerzője arról ír, hogy az utóbbi években divatba jött a kortárs magyar irodalom Romániában, egymás után jelennek meg magyar szerzők szépprózai kötetei és magyar drámák románul, az utóbbiakat be is mutatják a színházak. Hogy az egyik legszorgalmasabb és leghíresebb fordító munkáiból vegyünk példát: Anamaria Pop csaknem negyven kötetet ültetett már át román nyelvre Esterházy Péter, Nádas Péter, Márai Sándor, Bartis Attila, Bitó László, Kertész Imre, Szabó Magda, Kukorelly Endre, Göncz Árpád, Szőcs Géza és más hazai szerzők műveiből.
A bukaresti lap cikke megjegyzi, Thúróczy Katalin Csütörtökünnep című drámáját, amelynek románul volt az ősbemutatója, hat éve játssza az Odeon Színház (a szerzőnek eddig hat darabját állították román színpadra, a bukaresti Nemzeti Színház most mutatja be Macskalépcső című játékát). De Nádas Péter Temetése is két éve szerepel műsoron a Komédia Színházban.
Ebben eddig természetesen nincs semmi furcsa, ahogy abban sem: ilyen előzmények után döntött úgy a Román Könyvkiadók Egyesülete, hogy a 2011. május végén tartandó Bookfest – Bukaresti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégének Magyarországot kéri föl.
Itthonról hozzátehetjük, ez viszonzása is annak, hogy 2009-ben Románia volt a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége. Annál inkább furcsa, mi több, barátságtalan gesztus, hogy a felkérés címzettjei, az illetékes magyar miniszter és a kulturális államtitkár, Szőcs Géza (aki erdélyi származású író) egy hónap múltán sem válaszolt még a meghívásra. Az említett cikk szerzője ennek kapcsán találgatásokba bocsátkozik: a hallgatás-halogatás oka lehet szerinte, hogy a Romániában megjelenő írók zömmel „nem kimondottan a mostani magyarországi rendszer emberei”.
Utánanéztünk a történteknek. A hivatalos fölkérést Grigore Arsene, a Román Könyvkiadók Egyesülete elnöke írta alá a szeptember 15-i keltezésű, gyorspostával elküldött levélben (a postai feladóvevény másolata is lapunk birtokában van), amelyet a magyar kulturális államtitkárság tájékoztatása szerint a címzettek szeptember 25-én kaptak meg. Az udvarias hangú, angol nyelvű fölkérő hangsúlyozza, a meghívást „a magyar kultúra értékeire és a két ország közötti nagyszámú műfordításra alapozzák – figyelembe véve a két értelmiség között fennálló magas színvonalú és baráti kapcsolatot”. Egyébként híreink szerint Franciaország és Lengyelország már korábban „bejelentkezett” a bukaresti díszvendégségre, de a szervezők a közelgő uniós elnökségre is tekintettel döntöttek úgy, hogy Magyarországot veszik előre.
A budapesti könyvfesztiválokat szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése igazgatója, Zentai Péter László értesült a minisztériumhoz érkezett meghívásról. Mint megjegyezte, ha a miniszter elfogadja azt, örömmel részt vesznek a bukaresti könyves expón. – A román meghívás nagyon fontos gesztus, jelentősége messze túlmutat a két ország könyves kapcsolatain – tette hozzá. Érdeklődésünkre elmondta, tavaly a román fél néhány nap múltán válaszolt a magyar fölkérésre, majd nagy kedvvel, aktivitással, sikeresen szerepelt a budapesti fesztiválon. Harminc íróval, könyves szakemberrel képviseltette magát, érdekes rendezvényeket tartott, és több mint 17 millió forintot költött díszvendégségére.
Ennyit bizonyára megérdemelne a magyar kormánytól is a bukaresti szereplés. Hazai szakmai körökben megjegyezték lapunknak, egy nemzetközi könyvünnep szervezése hosszú előkészítést igényel, ehhez képest már a szeptemberi meghívás is kissé késve érkezett. A magyar válasz nem lehet más, csak elfogadó, de elhúzódása egyre nehezebb helyzetbe hozza a román rendezőket. Egyes vélemények szerint a késlekedés nem politikai megfontolásnak, hanem a kultúráért is felelős tárcánál folyó átszervezésnek, az ezzel járó „bürokratikus zavarnak” tulajdonítható. A kulturális államtitkárságon tájékoztatást ígértek lapunknak a meghívással kapcsolatban, de az lapzártánkig nem érkezett meg.
