Üveghíd a gyűjtemény felett
A kétemeletes, klasszicista saroképület a sétálóbelváros egyik meghatározó eleme, kőkeretes ablakaival, faragott kő épületdíszeivel, cserépfedésű tetejével, s homlokzatán a „FA-TI PARTUS” (A végzet szülötte) felirattal, amely egy hajdani tűzvész nyomán újjászületett ház sorsára utal. Lakóházként és gyógyszertárként, később kaszinóként működött, majd a nyolcvanas évek elejétől ifjúsági művelődési központként üzemelt. Néhány éve az egri önkormányzat Művészetek Háza néven közös működtetés alá vonta a Vitkovits-házzal – ahol eddig a fény mestereként közismert Kepes György munkásságát bemutató galéria kapott helyet –, valamint a korábban moziként, majd galériaként szolgáló trinitárius templommal.
A hajdani kaszinót 1983-ban felújították, az utóbbi közel két évtizedben azonban csak a legszükségesebb karbantartásra futotta. Az egri önkormányzat ezért olyan új funkciót álmodott a klasszicista épületbe, amelynek megvalósítása nem a város büdzséjét terheli, ugyanakkor megmarad a ház közművelődési és kulturális küldetése. Fordulópontot jelentett, hogy 2009-ben Eger sikerrel szerepelt az országos Agora program indulói között, és jelentős uniós támogatást nyert el egy az Érsekkertben megépülő új művelődési intézmény létrehozásához, amely a Művészetek Háza mostani szerepét is átveszi.
Mivel a Kepes-gyűjtemény már évekkel ezelőtt kinőtte korábbi helyét, és hosszú ideje kerestek méltó helyet neki, a megüresedő sétálóutcai épület átveheti majd ezt a feladatot. Az egri önkormányzat úgy döntött: külső résztvevőt von be az épület hasznosításába. Pályázatot írtak ki, s tizenöt évre a miskolci székhelyű Alapítvány a Komplex Kultúra Kutatásáért elnevezésű szervezetnek adták oda ezt a jogot, s vele együtt a felújítás és az üzemeltetés terhét is. A beruházás turisztikai célú, nemzetközi képzőművészeti program, és célja nem csupán a Kepes-anyag bemutatása, hanem egy kortárs művészeti kiállítóközpont létrehozása.
A műemlék épületet úgy alakítják át, hogy az alkalmas legyen a modern művészeti múzeum és galéria funkció ellátására. A most is impozáns belső udvar látványos építészeti megoldásokkal „kinyílik” és a Kepes Múzeum központi terévé válik majd, falait pedig kiállítási felületként használják. A belső tereket leszűkítő helyiségeket is megszüntetik, s visszaállítják a ház eredeti tereit. A második emeleten pedig két acélszerkezetű üveghidat vezetnek át az átrium légterén, ami azt az érzetet kelti majd a központ látogatóiban, mintha a kiállítótermek felett „lebegnének”.
A fényművészet mestereként jegyzett Kepes György fotós kísérletező kedvvel fordult a tudományos, technikai vívmányok, fi zikai, kémiai, biológiai felfedezések, fénykísérletek, lézer, hologram, számítógép felé, miközben a festészet, a tervezőmunka, a látás kutatása, a fotográfia, fi lmkészítés, építészet és a szobrászat is munkásságához tartozott. Kepes György az 1920-as években a Képzőművészeti Főiskola festő szakos hallgatója volt, később a Progresszív Fiatalok csoportjában töltött be fontos szerepet, dolgozott Moholy-Nagy Lászlóval, Keresztury Dezsővel együtt írta a Rózsa Sándor filmforgatókönyvét.
A mozgóképes munkák mellett láthatók lesznek londoni periódusának alkotásai, a chicagói New Bauhausban, illetve a School of Designban, az intézmény fény tanszékét vezető professzorként eltöltött időszak képei, installációi, fényrajzai és grafikái, s bostoni évei alatt készült lézerművészeti és digitális alkotásai. Érdekessége lesz a tárlatnak az a rész, ahol a meg nem valósult terveket mutatják be: például a bostoni kikötő fényinstallációját vagy a baltimore-i Fénytornyot.
A Hevesmegyei Selypen született, élete nagy részét Amerikában töltő, 2001-ben elhunyt művész még a nyolcvanas évek végén adományozta Egernek művei nagy részét, s a hagyatékból az elmúlt években itthon és külföldön is rendeztek vándorkiállítást. Életútját kronologikus sorrendben és bizonyos témák mentén mutatják majd be a várhatóan 2012 tavaszán megnyíló intézményben.