Ha a kedves olvasó most azt hiszi, talán pszichedelikus szert vettünk be, téved. Nem élünk ilyennel. Viszont föl vagyunk csigázva annak hallatán, hogy a muzsikus-restaurátor Mandel Róbert historikus hangszercsodákat megszólaltató új sorozata kezdődik a pesti Művé-szetek Palotájában. Az első, középkorral foglalkozó részt október 17-én, vasárnap tarják. (Ezt követi egy-egy decemberi, jövő februári és májusi bemutató.) Mi több, könyve is megjelenik Klasszikus és romantikus hangszercsodák címmel, melyben a feltalálókról is sok érdekeset olvashatni.

Érdeklődésünket megalapozta a kutató muzsikus két éve rendezett hangversenye, megszólaltatva a legújabb kor elektronikus hangszercsodáit. Amely illusztrálta az elmúlt évtizedek modernizációs törekvéseinek sajátos zenei vetületét is. Mandelt nem pusztán a hangszerek érdeklik. Hanem mindaz, amit a hangszerek magukban hordoznak. Például az évtizedes, évszázados kísérletezés, ahogy a feltalálók létrehozzák, tökéletesítik őket. És az emberi sors, amely összefonódik ezzel a küzdelemmel és az eredmény fogadtatásával. Egyszóval az instrumentumok társadalomtörténete.

A vasárnapi koncerten fölcsendül egyebek között a kétszemélyes tekerőlant, amely az általunk ismert hangszer arab közvetítéssel Európába került őse. Történetesen azt a rekonstrukciót hallhatjuk majd, amelyet Mandel készített egy Santiago de Compostela templomában látható XI. századi faragvány alapján. Egyik megszólaltatója énekel és „teker” (ő most Kállay Gábor lesz), a másik (Mandel) két kézzel játszik a billentyűkön. Ezen kívül korabeli zenék hangzanak fel, egyebek között a bender, a portativ orgona, a tabor, a gótikus duda vagy a fidulák hangján, részben hazai, részben autentikus külföldi előadók közreműködésével.

Minden alkalommal van előadás a gyerekeknek és esti bemutató a felnőtteknek. Az előbbiben a hangszertörténeti mese bővebb, az utóbbiban a muzsika.

Infó: Mandel Róbert: klasszikus és romantikus hangszercsodák

Kossuth, 176 oldal.

Top 5

1.  Spiró György: Tavaszi tárlat

Magvető. Megtorlások és megalkuvások regénye 1956 után.

2.Aczél Géza: (Ő)szike

Jelenkor. A debreceni költő új versei

3. Borbély Szilárd: A testhez

Kalligram. Ódák és legendák (új versek).

4. Menyhért Anna: Szelence

Palatinus. A költő legújabb versei.

5. Sylvia Plath: Az üvegbura

Európa. Tandori Dezső fordításában.