Kovalik-mentes lesz az Operaház?
Pár hete azt írtuk, nem telik el hét, hogy ne változna valami az Operaház vezetésében. Nos, ez azóta sincs máshogy. Ráadásul nehéz átlátni, mi miért történik, pláne úgy, hogy az újságírói kérdésekre nincs válasz, még annyi sem: „nem nyilatkozunk”.
Az Opera-sztori legújabb fejezete úgy kezdődött, hogy az évad végén nem hosszabbították meg a művészeti vezető, Kovalik Balázs szerződését. Vass Lajos főigazgató azt mondta a rendezőnek, a miniszter ezt rendelte el. Hogy miért pont a nemzetközileg elismert művész csípte a miniszter szemét, az nem derült ki. Ezzel együtt mindenki hangsúlyozta: fontos, hogy Kovalik tovább dolgozzon Budapesten, ha nem vezetőként, hát rendezőként.
A történetbe itt egy másik szál fut bele: a miniszteri biztosé, akinek személye egy ideig bizonytalan volt. Sokáig a nemzetközi mezőnyben jól teljesítő balettművész-koreográfus Harangozó Gyuláról szólt a fáma, de amikor első munkanapján a „pakliból” kikapta azt a szerződést, amely szerinte korrupció gyanújára ad okot, és azonnal felfüggesztette a munkavégzés alól korábbi riválisát, a balettigazgató Keveházi Gábort, másnap már nem ő volt a tuti befutó. Helyette az operaénekes Horváth Ádámot nevezték ki, Harangozót is felkérték, vegyen részt a revízióban. Ezt a balettművész csak úgy vállalta el, ha előtte őt és Keveházit is átvilágítják. Hogy utána mi lesz a titulusa, kérdéses, mivel Horváth Ádám deklarálta: egyetlen miniszteri biztos van, és az ő.
Nézzük a harmadik szálat: az „egyetlen biztos” két éve már együtt dolgozott Győriványi RáthGyörgy karmesterrel, aki kétszer állt fő-zeneigazgatóként a dalszínház élén. Horváth kijelentette egy interjúban, a karmestert hívnák vissza azok is, akik annak idején kígyót-békát kiabáltak rá. (Egy munkaügyi perben kimondták Győriványi Ráth vezetői alkalmatlanságát. A jogászok szerint ez egyáltalán nem befolyásolja, hogy újra kinevezzék, hiszen a per egy konkrét ügyről szólt.)
És itt ér össze a történet –amely az operaházi saga követőit már egy pillanatra sem lepte meg –: Vass Lajos közleményben bejelentette, Fischer Ádám szeptember végi lemondása után fő-zeneigazgatónak Győriványi Ráth Györgyöt nevezi ki. Az új vezető – a miniszteri biztossal együtt – évad közben, az átvilágítási munkák közepette elkezdte átalakítani a futó szezont. Úgy tudjuk – habár választ nem kaptunk lapunk kérdéseire –, azonnal lemondták az évadban várható két Kovalikprodukciót. Egyrészt az Erkelgálát, amelyet a zeneszerző születésének kétszázadik évfordulójára rendeznek vagy rendeztek volna, valamint a január végi Wagner-premiert, A bolygó hollandit. Ezekről hivatalosan még egyik művészt sem értesítették. Kovalik Balázs lapunknak csak annyit mondott el: informálisan tájékoztatták erről.
Mindez azért furcsa, mert Kovalik Balázs nemzetközileg elismert rendező, aki megpróbált friss áramlatokat engedni a hazai operajátszásba. Állítólag Mefistofele című előadása volt az első olyan hazai produkció, amelyre egy külföldi kritikus maga fizette ki a jegyét és a szállását. Tehát nem az Operaház csalogatta ide, fedezve költségeit, a német újságíró viszont vitte az előadás és a pesti dalszínház jó hírét. Ez sokkal közelebb vitt ahhoz a célhoz, amelyet Szőcs Géza a kormány nevében deklarált az őszi társulati ülésen: hogy az intézmény bekerüljön a világ élvonalába.
Van viszont jó hír is: lapunk információja szerint az operaházi művészek végre kaptak szerződést, igaz, ezek csak október végéig szólnak. (Mire megérkeznek az értesítők, a megállapodások gyakorlatilag le is járnak.) De legalább már kifizethetők az évad eleji fellépések. Azt viszont nem tudni, hogy mi lesz később. Az új vezetők állítólag hamarosan minden énekessel tárgyalnak. Ez másutt rendszerint úgy történik: tavasszal értesítik a művészeket arról, milyen munkára számíthatnak ősztől. Ha vezetőváltás történik a szezon közepén, akkor – ha nincs szó botrányosan rosszul tervezett programról – végigviszik az előd elképzeléseit, és a következő időszakban kezdenek el új koncepcióban gondolkodni. Az sem ritka egyébként, hogy évad közben lemondanak egy produkciót. Erre minden vezetőnek joga van, de az szokatlan, hogy azonnal egy rendezővel kezdi a profiltisztítást.
Értesüléseink szerint elkezdődött az átvilágítási munka, amelynek során azt vizsgálják, a jövőben miként lehetne gazdaságosabban működtetni az Operaházat. De egyesek attól tartanak: lehet, hogy a Tanú című film szüzséje ismétlődik meg, azaz már a vizsgálat előtt kész van az ítélet. Mások attól félnek, pénzt vonnának el az intézménytől, költséghatékonyabb gazdálkodást ígérve. De hogy ez miként valósítható meg, az átláthatatlan. Mint ahogy az elmúlt hónapokban valahogy arról sem lehetett hallani, újra lehet-e nyitni – a vizsgálat szerint „felelőtlenül” bezárt – Erkel Színházat.
