Könyvek térben és időben
Az értelmiségi családból származó főpap gyerekként, fiatalként igazi könyvmoly volt. Rengeteget olvasott, falta a klasszikusokat – olykor felvetődik benne, hogyan jutott akkor annyi idő a könyvekre. Szerencsére. Talán mert más világ volt, nem volt tévé és a rádió sem szólt otthon, az esték beszélgetésekkel és olvasással teltek. A kötetek kézről kézre jártak, mielőtt felkerültek a könyvespolcokra.
Idővel neki is saját polca lett. Jack London könyvei mellé kerültek az indiánkönyvek, no és persze Verne. Felnőtt fejjel lett számára nyilvánvaló, hogy Verne regényei a kalandokon túl milyen sokat adtak történelemből, földrajzból, néprajzból. Sokat kapott JókaiMórtól, Fekete Istvántól, Gárdonyitól – ha ki akar kapcsolódni,máig az elsők között nyúl az Egri csillagokért.
Azaz, ugyanazt olvasta ő is, mint korosztályának bármely nyitott, érdeklődő tagja.
A többlet talán a költészet felől érkezett. Édesanyja a legnagyobb tisztelettel fordult Arany Jánoshoz, és ez a kötelék a fiára is átragadt. Máig őrzi a szülői házból származó Arany-köteteket – s hogy minél tovább megmaradjanak, a minap vásárolt egy másik sorozatot. Kopjon az új. (Egyébként is féltve őrzi a családi könyves relikviákat.) Aranymellett Kosztolányi, Pilinszky, VáciMihály, TompaMihály, József Attila egyaránt az elismert, szeretett költői közé tartozik.
A teológiára kerülve célirányosabban olvasott, döntően a teológiai jellegű írások vonzották. A teológián keresztül jutott el a filozófiáig. Utóbbi tudomány olyanynyira hatalmába kerítette, hogy az esztergomi főiskolán 24 éven keresztül filozófiát tanított.
Az érdeklődés, a hivatás százszámra mérhető könyvekben is megjelenik. Egy (vallás)filozófus természetesen kérdéseket tesz fel a világegyetem titkaival kapcsolatban: ki is az ember, mi a létezés célja, de foglalkoztatta az idő és a tér problémája, megkerülhetetlenek voltak az etikai problémák. Minden embernek van ezekre saját válasza, de az sem árt, ha tisztában vagyunk mások gondolataival. Tucatnyi polca őrzi valaha élt és ma élő filozófusok könyvekbe sűrített gondolatait. Ezek a polcok nem mellesleg évszázadosak, hiszen egyik elődje, Csáky Károly Emmánuel püspök készíttette még az első világháború előtt a könyvszekrényeket. Ezekre került Beer Miklós többezres magánkönyvtárának jelentős része.
A váci püspök egyébként nagy tisztelője a magyar könyvkiadásnak. Lenyűgözik őt a lexikonok, a művészeti könyvek. A minőség. Éppen ezért sajnálja a mai fiatalokat, akik megelégednek a könyvek kivonataival, az internetről letölthető sűrítményekkel.
A kortárs irodalomból Szabó Magda, Wass Albert könyvei fogták meg. Nyitottsága máig ható: Harry Potterbe is beleolvasott, de rá kellett jönnie, hogy az nem az ő világa. Mint ahogy a krimik sem mozgatják már meg. A kevés olvasásra fordítható idő miatt szigorúan szelektál. Mert hiába nagy a könyvtár tere, ha az idő nem ekkora térre szabott.