Az indoklás szerint a „hatalmi berendezkedések feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért” érdemelte ki a világ legfontosabb irodalmi elismerését. A Peter Englund, a Nobel-díj-bizottság elnöke által az egyik legjelentősebb latin-amerikai íróként aposztrofált Vargas Llosa – bár korábban is publikált elbeszéléseket – 1963-ban vált széles körben is ismertté A város és a kutyák című, elsőként Barcelonában megjelent regényével, amelyben a Prado katonai akadémián szerzett élményeit örökítette meg.

Ez a kötetMagyarországon 1969-ben, két évvel a Kölykök című novelláskötetének megjelenése után látott napvilágot. Első könyvén kívül számos műve olvasható magyar nyelven is, többek között A Zöld Palota, a Pantaleón és a hölgyvendégek, a Júlia néni és a tollnok, a Ki ölte meg Palomino Molerót?, a Halál az Andokban, legutóbb pedig Utazás a fikció birodalmába – Juan Carlos Onetti világa címmel az idén jelent meg kötete nálunk.

A budapesti könyvfesztivál díszvendége volt