Kétségbeejtő helyzet: az utóbbi években olyan méreteket öltött az egyetemi városokban megnyitott másolóműhelyek illegális tevékenysége, hogy az – a bevétel megcsappanása miatt – már a nyomtatott felsőoktatási szak- és tankönyvkiadás létét fenyegeti. A kiadók tavaly a német könyves egyesülés jogi főnökéhez fordultak tanácsért – Németország élen jár ugyanis a szerzői jogok védelmében Európában. Dr. Christian Sprang, a Börsenverein szakembere úgy látja, az internet előretörése ellenére a könyvek illegális papírmásolása még mindig súlyos károkat okoz világszerte a szak- és tudományos szerzőknek, kiadóknak. Az e-könyvek terjedésével a kör csak szélesedhet. Kampányokat javasolt, és következetes fellépésre ösztönzött Magyarországon is a jogsértők ellen.

Ezek után akcióba lendültek az érintett hazai kiadók. Részint kiadványokban és plakátokon hívták fel a figyelmet a probléma súlyára, részint pedig „tesztvásárlásokat” szerveztek hat nagyvárosban. Budapesten kívül Miskolcon, Debrecenben, Pécsett, Győrben és Sopronban két-két megbízottjuk kereste fel az amúgy legális másolóműhelyeket. Az eredmény megdöbbentő: a meglátogatott helyek 92 százalékában szó nélkül teljes terjedelemben lemásolták az átadott szakkönyveket, több mint 89 százalékában akár több példányban is. Mindez súlyos szerzőijog-sértés, vagyis lopás, amellyel a másolók haszonra tesznek szert anélkül, hogy hozzájárulnának a szerzők és a kiadók költségeihez.

Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy a másolás jóval olcsóbb egy kispénzű diáknak, mint megvenni egy-egy 5000–8000 forintba kerülő egyetemi tankönyvet. A dolog mégsem ilyen egyszerű. Kiadói körökben arra hivatkoznak, a drága mobiltelefont, laptopot használó, jómódú hallgatók is a másolókat keresik fel a könyvesboltok helyett, mert a manapság uralkodó diákértékrend szerint az utóbbira „nem kell költeni”, vagy ha mégis, akkor legutoljára. Becslések szerint akár 40 százalékra tehető az olyan diákok aránya, akik nem vásárolnak bolti tankönyvet. Ráadásul mintha az állam is –hallgatólagosan – ezt helyeselné. Lapunknak több kiadó vezetője kifogásolta az előző oktatási kormányzat két intézkedését: az egyikkel beolvasztották más juttatásokba a hallgatóknak korábban folyósított, megcímzett tankönyvvásárlási támogatást. A másikkal pedig megszűntették a szakés tankönyvkiadók állami támogatását. Ez utóbbival, ahogy Bázing Zsuzsa, a Dialóg Campus Kiadó vezetője megjegyzi, „átpasszolták” a feladatot az egyetemeknek, ahol azonban sokszor csak gyenge minőségű jegyzetek készülnek. Lefelé menő spirálba került ezzel a felsőoktatási könyvkiadás: nőnek a könyvárak, egyre több lesz a másolás, emiatt tovább emelkednek az árak, végül be kell szüntetni az adott szakkönyv megjelentetését, mert nincs miből finanszírozni. (A gondot csak részben enyhíti, ha a kiadványt e-könyv formátumban fejlesztik ki – erre van állami támogatás –, mert az illegális többszörözés, letöltés ezt is sújtja.)

A fülön csípett másolóműhelyeket a kiadók felszólították, nyilatkozatban vállalják: tartózkodnak a jogsértéstől. Néhol megtették, másutt tárgyalni sem voltak hajlandók. Egy pécsi másolóüzemet próbaképpen feljelentettek, mert tovább folytatta a jogsértést, a másolatokat az ügyészség lefoglalta. Az eljárás még nem zárult le.

– Rövid távon érezhető javulás –értékeli az egy éve tartó akciót a Dialóg Campus vezetője –, ez azonban kevés. További felvilágosításra van szükség és talán arra is, hogy az állam elrendelje: a másolóműhelyek készítsenek pontos nyilvántartást megrendeléseikről. Így nyomon követhető lenne, jogszerűen működnek-e vagy sem.