Már maga a könyv is ijesztő. Kemény fedeles borítója kígyóbőrt (sárkányt?) imitál, s ez belül is folytatódik. Mintha Dantével együtt sugallná: ki itt belép, hagyjon fel minden reménnyel. Egy biztos, nem gyerek kezébe való. Vagy mégis? Hiszen nem épp a gyermeki képzelet képes egyetlen árnyékból, izgalmasabb neszből azonmód szörnyűséges teremtményeket létrehozni? Felnőtt korunk közelébe érve fokozatosan veszítjük el őket, ahogy az emberiség veszítette el kedvelt szörnyeit az ismeretlen földrészek felfedezésével. Idősebb Plinius, az ókori enciklopédista még Indiába és Etiópiába, a rómaiak által alig ismert vidékekre helyezte szörnyeit, ahogy a japánok is féltek az igen távoli Amerikától. Ma pedig a világűr tölti be azt a szerepet, amire a szörnyek szempontjából lakatlanná vált Föld már nem képes.

Christopher Dell művészettörténész sem tesz egyebet, mint kézen fog bennünket, felnőtt gyermekeket és végigkalauzol bennünket az idők kezdetén még istenek képében született szörnyeken át egészen a Verne fejéből kipattant lényekig. Belekóstolunk a kriptozoológia nevű áltudományba, végigjárjuk a babona, a félelem, az álom, az alvilág, a víz és levegő, a civilizáció határvidéke teremtette szörnyeket. A képzelet zegzugjait. S mindezt a képzőművészet hathatós segítségével, hiszen Dell könyve alapvetően színpompás album és nem bestiárium. Ám a kevés szövegből is megtudjuk, ki volt a zombi elődje, és mitől féltek az észak-amerikai pionírok. (A baltanyélkutyától, amely nem tévedés, baltanyéllel táplálkozott.) Megismerkedünk a kappával, a japán vízi manóval, amely egyrészt rendkívül illemtudó és szavatartó, másrészt hajlamos belesni a női kimonók alá, és igencsak kedveli az ember- és csecsemőhúst. De jó, ha tudjuk, hogy vannak olyan jó szörnyecskék is, amelyek kitakarítják a fürdőt, amíg alszunk.

A gyönyörűen tördelt és szerkesztett könyv csak az előszóban felvetett legizgalmasabb kérdések megválaszolásával marad adós. „Vajon mit árul el az emberről az, hogy ilyen lényekkel népesítette be képzeletvilágát? Miként maradhattak meg tudatunkban évezredeken át, s miért ennyire egyetemes az elterjedésük?” Ám az is igaz, mire a végére érünk a képeskönyvnek, már bennünk is mocorogni kezd valamiféle elmélet. Egy furcsa, alakváltó szörnyecske...

Infó: CHRISTOPHER DELL: SZÖRNYEK KÖNYVE, AVAGY A KÉPZELET ÁLLATKERTJE Corvina, 192 oldal

Top 5

1. Wenzi: A titkok feltárásának igaz könyve

Fapadoskönyv. Wen mesternek, Lao-ce tanítványának és követőjének politikafilozófiája.

2. Mérő László: Az elvek csapodár természete

Tericum. Meddig tart ki az ember elvei mellett?

3. Anthony Burgess: Gépnarancs

Európa. A embereknél csak a társadalom szörnyebb.

4. Novák Jan: Eddig megvolnánk

Kalligram. A Masín család és a szörnyszocializmus világa.

5. Spiró György:  Tavaszi Tárlat

című új, 1956-os regényének bemutatója. A szerzővel és Rainer M. János történésszel Margócsy István irodalomtörténész beszélget a Petőfi Irodalmi Múzeumban október 5-én délután 5-kor.

A SÖTÉTSÉG FEJEDELME 1775 KÖRÜL