Egy poros út volt, és Erdő utcának hívták. Mert a vége persze erdőbe futott, hát azért. És a temető is ott volt az utcában. Ott vett magának 1901-ben egy parasztházat Kriesch Aladár, a friss párizsi élményekkel hazatért fiatal festőművész. Párizsban látta az új stílust és látta az új, pusztító és meddő nőideált, ő viszont asszonyt, családot és teremtő létet akart, éppen ellenkezőjét annak, amit a nagyváros sugallt. Az élő természet eleven színeit akarta maga körül. Ezért vonult ki Gödöllőre, s hozta létre barátaival a művésztelepet az Erdő utcában, amely ma már Körösfői-Kriesch Aladár utca. Ezt az idilli zugot mutatta be először a Magyar Televízió Kulturális Főszerkesztőségének 11 új műsora közül az egyik, a Zegzugos történetek.

Vannak utcák, amelyeknek a nevük érdekes, vannak, amelyeknek a történetük. Némelyik története kész regény. A Zegzugos történetekbe mindkétféle típus belefér. A gödöllői Körösfői utcának inkább a históriája volt az, s különösen azért, mert az egykori művésztelep tagjainak leszármazottai elevenítik fel. Akik persze ott lakókként maguk is szereplői, tanúi, alakítói az utcatörténetnek. Éltetői a hely szellemének. A 82 éves Remsey András mutatja régi indiándíszeit, a bőröndből Remsey Flóra előszedi a gyönyörű, faragott bábukat, melyekkel egykor a család, s az egész művészkolónia önfeledten játszott, pörög a régi, amatőr burleszkfilm, s Chaplinmozgással életre kel az a régi társaság. Körösfői András, az unoka azt mondja, néha hivatalokban rácsodálkoznak, hogy neve azonos az utcanévvel, s beavat abba is, hogy a nagymama örökül hagyta: el ne merjék adni a házat, mert visszatér a föld alól. Nem is adták el 1901 óta.

Még nem látom pontosan, merre megy majd tovább a Bakos Katalin rendezte sorozat, de azt gondolom, hogy olyan utcák felé, melyek mint élethelyszínek is kötődnek a névadóhoz, s kultúrtörténetileg is elég gazdagok, többrétűek és „zegzugosak” ahhoz, hogy film készüljön róluk. Mint például a Kodály körönd, ahol a Kodály-házban a nagy zeneszerzőn kívül több Kossuth-díjas is lakott (főleg festőművészek), jól megjeleníthető tehát a hely szelleme, vagy például a Blaha Lujza tér, amelyet még életében neveztek el a nemzet csalogányáról, aki egyébként ott is lakott az egyik házban, s a hajdani Nemzeti Színházra néztek az ablakai.

A zegzugos kalandozások következő állomása október 3-án, vasárnap délután a józsefvárosi Mikszáth tér lesz. Úgy emlékszem, Mikszáth ott lakott élete végén. Szobra is áll a téren. Vajon találják-e még más nyomát is?

Meglátjuk.

Infó: Zegzugos Történetek 2. Kultúrtörténeti kalandozás Budapesten és vidéken, m1, október 3-án 15.40-kor (ismétlés október 5-én 23.05-kor).