Az aktuális olvasási szokásokat vázoló sorozatunkban a 14–18 évesekhez érkeztünk, akikre mindenekelőtt az jellemző – állítja a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Andrássy úti fiókját vezető Novák Péter könyvtárvezető –, hogy legtöbbjük ún. értékes irodalmat jobbára csak kényszer hatására vesz a kezébe, vagyis kötelező olvasmányként. És akkor sem túl lelkesen, amin egyébként több okból sincs miért csodálkozni. Nem mellesleg azért sem, mert igen sok XIX. századi, XX. század eleji kötelező olvasmány itt a szupergyors XXI. század elején már ránézésre, tehát méretével is sokkolja a gyakorlatlan olvasókat. Hát még a nyelvezetével, terjedelmes bevezetéseivel, ötoldalas tájleírásaival. Talán meg kellene fontolni, nem volna-e szerencsésebb rövidebb, de a történetet és a szerző életét, munkássáságát alaposabban taglaló csatolmányokkal ellátott darabokkal berendezni a kötelező olvasmányok polcát – de hát erről úgysem a könyvtáros dönt, és a pedagógus is csak részben.

Mint ahogy abba is egyre kisebb a beleszólásuk, mit választanak a tinédzserek, maguknak. A legmértékadóbbnak tartott itiner az internet, azon belül is a közösségi oldalak, a mozi, a tévé, úgy általában véve pedig a kordivat, amelyet most a klaszszikusokat, a verset, de az alig pár éve még mindent vivő utazási regényeket (Peter Myle provence-i és Peter Kerr mallorcai történeteit), vagy a gésákról szóló opusokat is a pálya szélére szorítva a romantikus lelkű, decensen szexelő humanoid vérszívókról író szerzők diktálnak. A második vonalban aztán ott vannak még az ún. történelmi krimik és a jövőben játszódó, fi kciós-kalandos cyberpunksztorik (science fiction science nélkül), és a mainstream ezzel véget is ér. De ennek is örülni kell: a fiatalok legalább olvasnak, és megvan az esély, hogy ezeken bestsellereken, sorozatokon keresztül eljutnak a komolyabb könyvekhez is – mondta Novák.

A kölcsönzési statisztikát toronymagasan a vámpírromantika királynője, Stephenie Meyer vezeti (eddig) négy kötetnél tartó, a Twilighttal (Alkonyat) indult sorozatával, de a toplista elején feszít J. R. Ward titkos összeesküvéses, több mint tízrészes Fekete tőr szériája és Laurell K. Hamilton, ugyancsak gyorsan, de biztosan bővülő sorozata, a vámpírvadászlány Anita Blake vérfagyasztó kalandjait megörökítő folyam is. A korosztály legtöbb tagja mindezeken kívül élénken forgatja Stieg Larsson Tetovált lány-trilógiáját, a más és más, de mindenképpen skandináv szerzők munkáiból összeállított Skandináv krimi-sorozatot, Richard Morgan, Jack McDevitt és Szergej Lukjanyenko cyberpunkregényeit, ahogy a régmúlt korokban játszódó krimiket is, utóbbiak közül főként Steven Saylor ókori római bűneit és bűnhődéseit és Philippa Gregory középkori angol gyilkosságait.

Új trend, hogy egyre többen olvasnak idegen nyelven, főként angolul. Ez örömteli, bár azért nem árt tudni, hogy legtöbbnyire külföldiül is a vámpírokról, összeesküvőkről, gyilkosokról és a ködös, távoli jövő kalandorairól szóló könyvek mennek, és azt sem, hogy gyakran azért keresik e köteteket, mert nem bírják kivárni a magyar fordítást. Lassan ott tartunk, hogy ha netán úgy telik el egy hét, hogy egyetlen vámpíros könyv sem jelenik meg a piacon, olvasóközönségük szinte sokkot kap – jegyezte meg Novák némi malíciával. Hozzátette: természetesen ahogy mindig, ma is megvan az a középiskolás réteg, amely inkább az ún. veretes irodalom iránt fogékony, vagy arra is. Csak ez a réteg mostanában igen vékony.

Ezt a műfajt a fiatalok még idegen nyelven is szívesen olvassák