A csókot ugyan pont nem láthatjuk a tárlaton – mármint Gustav Klimt közkedvelt művét, mellesleg a világ egyik legnépszerűbb festményrepró-motívumát. Egyelőre nekünk is be kell érnünk a Hősök terén megvásárolható csókbögrékkel, csókkönyvjelzőkkel és csókhűtőmágnesekkel, ezt a művet a lehetetlennel határos volna megkaparintani akár csak egy rövid kiállítás erejéig is.

Nem volt könnyű a szecesszió kezdeti időszakát (1895–1905) bemutató tárlatra kölcsönkérni a japán Nagojából érkező Arany lovas – Az élet harc című művet sem, hát még a híres Nuda Veritast, Klimt egyik korai munkáját, pedig annak csak a Bécs–Budapest távolságot kellett megtennie. Utóbbi festményt, a kiállítás címadó alkotását – amelyen az Meztelen Igazság allegóriáját Klimt egy lobogó vörös, törékeny, hófehér bőrű, misztikusan kék szemű, tükröt tartó nőalakban látta meg – már két éve el szerette volna elkérni az Österreichisches Theatermuseumtól Baán László. A Szépművészeti főigazgatója a festmény kicsomagolásakor elmesélte, hogy a képre műtárgyvédelmi okokból zárlatot rendeltek el az ausztriai hatóságok, amelyet csak 2010 augusztusában oldottak fel. Aki elmegy a múzeumba, és a lehető legközelebbről belenéz ennek a vörös nőalaknak a szemébe, az valószínűleg belátja majd, miért volt érdemes várni.

Akárcsak a Kolo Moser-, Carl Moll-, Ferdinand Andri-, Emil Orlik-, Josef Engelhart- és Maximilian Lenz-alkotásokra. A tárlat része egy Klimt életéről 1969-ben készült dokumentumfilm is, jó néhány vázlat és címlapterv a Secession nevű, Klimt vezette mozgalom folyóiratához: a Ver Sacrumhoz, valamint több olyan külföldi grafika és fametszet, amelyhez a Bécsből indult sze cesszió frissessége, eufóriája adott lendületet európai művészeknek.

Infó

Nuda Veritas. Gustav Klimt és a bécsi szecesszió kezdetei 1895–1905 Kiállítás a Szépművészeti Múzeumban szeptember 24-től 2011. január 9-ig.