A pótrendezvény sikere viszont elmaradt a várakozásoktól: míg tavaly a Moziünnep alatt Budapesten csaknem 212 ezer jegyet értékesítettek, most ugyanebben az időszakban bő 111 ezer belépő fogyott – a hazai mozipiac kaotikus jellegéből adódóan országos adatok még nem álltak rendelkezésre, de valószínűsíthető, hogy vidéken még nagyobb a forgalom visszaesése. Információink szerint ugyanis a vidéki hagyományos mozik zöme idén nem ünnepelt.

2005-ben Szabó Győző is árusította a jegyeket

Kérdés, kinek állt érdekében az elmúlt hat évben bejáratott országos rendezvény feldarabolása? De feltehetjük úgy is a kérdést, hogy miért nem sikerült az idén megszervezni és időben meghirdetni a Moziünnepet? Megkerestük Didier Dutour ötletgazdát, aki idén már nem vett részt a szervezésben, mivel Bukarestbe költözött, hogy az ottani Francia Intézetet vezesse. Ha ő nem is, egykori cége, az Upper-Stúdió Somogyi Gábor vezetésével megpróbálta tető alá hozni az eseményt – még állami támogatást is nyert rá az NKA-tól, mintegy egymillió forintot nyomdaköltségre –, de nem tudott időben megegyezni a mozisokkal és a forgalmazókkal.

Nevük elhallgatását kérő mozis forrásaink szerint már június 23-án megegyeztek a rendezvény időpontjáról és a maximális helyárakról. Igaz, a további tárgyalások állítólag épp a lényegen csúsztak el: a Moziünnep szervezőinek korábban sikerült elérniük, hogy számos forgalmazó ekkor indítsa el egy-két húzócímét, emellett legyen két-három hazai premier, és hogy az éppen futó címek mindegyikére érvényes legyen az egységesen megállapított – így a nézők számára kiszámítható – helyárkedvezmény. Ezekben pedig az idén egyszerűen nem tudtak megegyezni a partnerek, igaz, a megállapodás már az utóbbi években is egyre inkább problémás volt. Beszédes, hogy a disztribútorok kivonták a hétről az igazán nagy címeket, egyedül A kaptár – túlvilág 3D maradt, erre a műre viszont a bejutás sehol sem volt kedvezményes.

Somogyi Gábor végül úgy döntött, hogy az idén nem vállalja a rendezvény megszervezését, mivel nem látta kivitelezhetőnek a megszokott színvonalon. Sőt úgy érzi, hogy a piac szereplői szemében feleslegesek lettek, mások egyenesen azt hiszik, ők ezen keresnek. De a vállalkozó állítja: az utóbbi két évben nullszaldós volt rendezvény. A Moziünnep költségvetése a korábbi években mintegy 150–200 millió forint volt – ennek csak kis százaléka volt állami pénz, melyet a Dutour-érában arra költöttek, hogy a kis vidéki filmszínházak is csatlakozhassanak az akcióhoz. Ennek a zömét szponzorok adták, komoly cégek bevonása pedig időigényes feladat, és mivel nem tudtak a filmszakmai és terjesztői szereplőkkel megegyezni, a szervezők végül feladták. Somogyi mindemellett elismeri, hogy Didier Dutour diplomatikus fellépése és problémamegoldó kreativitása bizony hiányzott a tárgyalások során.

Miután azUpper-Stúdió bejelentette, hogy kihátrál a rendezvénymögül, a Filmforgalmazók Egyesülete és a Mozisok Országos Szövetsége (MOSZ) „vette kézbe” a dolgot, néhány héttel a kitűzött időpont előtt. Az utóbbi elnöke, Mester György vállalta magára a főszervezői szerepet. Somogyiék jelképes összeg ellenében felajánlották a brand használatát, de Mester György forráshiányra hivatkozva visszautasította az ajánlatot. Az, hogy a rendezvény végül tényleg darabokra hullott, nem kis részben a forgalmazóként és multiplex-üzemeltetőként egyaránt érdekelt Palace-on múlt: a versenytársakat megelőzve a kitűzött időpontra meghirdette a Palace Filmnapokat. Ezt több piaci szereplő aggályosnak tartja, és a váratlan lépés mögött azt sejti, hogy Mester György a MOSZ-vezetői posztján túl épp az említett Palace Cinemas alkalmazottja.

A Palace bejelentését mindenesetre követte még néhány, a Cirko például filmfesztivál néven harangozta be a saját „ünnepét”. Nem sokkal később az ország piacvezető multiplex hálózata, a Cinema City is bejelentette A film ünnepének megrendezését, melynek keretében kilencven forinttal aláígért a Palace árainak. Szakértők szerint ez pont elég volt, hogy az árérzékeny hazai filmrajongót átcsábítsák, az igazi profitot pedig úgyis a büfék forgalma hozza. Azt pedig, hogy pontosan mennyi filmszínház vett részt a párhuzamos, de mégis közös ünnepen, senki sem tudja. Az sem több csupán szép emléknél, hogy például 2007-ben mintegy 545 ezer nézője volt a rendezvénynek. Ami biztos: a Mozinünnep brand továbbra is eladó, de kizárólag olyasvalakinek, aki vállalja: azonosulni tud a korábbi rendezvény színvonalával és szellemiségével.