A leskelődés hétvégéje

Unalmas házat én még nem láttam. Mindnek van valami titka: egy gipszgirland a homlokzatán, egy léptekkel koptatott homorulat a lépcsők hátán, egy kilincs, egy díszes gangrács. És most ne mondják, hogy ugyan már, menjek csak el egy lakótelepre. Láttak már ilyesmit légifényképen? Megfigyelték, milyen izgalmas a betonmonstrumok ritmusa fölülről, amikor a távlat kirajzolja, mit álmodott annak idején az építész? Na látják.

Napsütötte délutánokon neki szoktam eredni a városnak, és csak nézek. Olyan még nem volt, hogy ne találtam volna valami újat. Nem állítom persze, hogy ez a boldogság holtbiztos receptje, de én rettentően tudok örülni egy csinos erkélynek, egy elszánt arckifejezésű atlaszfigurának vagy egy szép gyárkéménynek is akár. Csak az zavar, hogy amióta Budapest elkaputelefonosodott, a benti csodákat szinte esélyem sincs látni. Pedig ott várják az igazi meglepetések az embert: néhol egy reneszánsz palotahomlokzat a keramitos udvar fölött, másutt égig érő mesefa a pergő vakolatú falak ölelésében, netán egy vörös márvány kútépítmény, amelyből persze rég nem folyik víz, hisz már ott lapul a cső a falban.

Nem mondom, ezeken a mindenőszi örökségnapokon – szeptember harmadik hétvégéjén – az is nagyon jó, hogy be lehetjutni a közhivatalok, bankok, tanintézmények, ipari létesítmények máskor csak korlátozottan vagy sehogy sem látogatható tereibe. Sok száz épület nyitja meg a kapuit, élvezetesek a tematikus séták, gyakran egy komplett építészeti-várostörténeti kurzussal érnek föl az egy-egy helyszínen tartott vezetések.

De az igazán izgalmas mégiscsak az, hogy ilyenkor néhány társasház is látogatóba hívja a városlakókat önmagához. A fővárosban immár hagyomány, hogy a Szép utcai Lauber és Nyíri-féle lakóház, Esterházy János volt lakóhelye vagy a Lőrinc pap tér egyik patinás bérpalotája megnyitja kapuját az érdeklődők előtt. Az idén bemehetünk majd a Gutenberg-házba is, ami pedig engem illet, hoszszú évek morgolódásai után eldöntöttem: nemcsak sürgetem, hogy mások tárják szélesre kapujukat ezen a hétvégén, hanem megpróbálom bizonyítani, hogy mindünk lakóhelyében van valami izgalmas. Jöjjenek csak el, ígérem, érdekeseket fogok mesélni.

Infó: Dob utcai társasház

Budapest VII., Dob u. 46/B

A társasház egy grandiózus városrendezési terv mementója: ennyi valósult meg hetven évvel ezelőtt a Madách teret a nagykörúttal összekötni hivatott sugárútból. Falai között élt egykor seress Rezső és Beamter Bubi.

Vezetés: szeptember 18-án és 19-én 11-kor.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.