E lehetetlen körülmények között gondolt egyet nemrégiben három, Hollandiában élő magyar, a magyar követség munkáját kulturális szervezéssel segíteni próbáló Tordai Csilla, valamint a témában szintén járatos Kronauer Éva és Fülöp Tamás, s galériát nyitottak Hágában, a hármas férfi tagjának tágas, kétszintes lakásában. Méghozzá szerencsésen, a hágai Szuezi-csatorna mentén, a ma már történelminek számító szép házsor egyik szeletében, Suez Galéria néven. A hágaiaknak ismerősen csengő név azt a célt is szolgálja, hogy az igen élénk holland galériaéletbe és -versenybe is beszálljanak. Egyszer talán üzleti haszon reményében, de most inkább szerelemből.

A galéria nemcsak a magyar kultúra hollandiai központja – kiegészítője, riválisa a pénzzel kissé jobban eleresztett brüsszeli magyar intézetnek –, hanem az európai művészek találkozóhelye is lehet. Kis koncertekre, eszmecserékre, találkozókra is alkalmas a lakás felújított felső szintje.

E lehetőséget bizonyította a terem a minap is, amikor a tulajdonosok megnyitották Forgó Árpád kiállítását, geometrikus absztrakcióinak tárlatát. Az utrechti művészeti akadémiáról is érkeztek érdeklődők, meg Eindhovenből is, a holland–magyar gazdasági kapcsolatok előmozdításán fáradozó szakemberek, s persze hágai polgárok szintén jöttek, akik vásárlási szándékkal is látogatják a galériákat.

A Suez amerikai jellegű kiállítóterem, a megnyitó után csak személyes bejelentkezés után kereshető fel. Forgó Árpád képei egy hónapon át kínálják itt magukat, aztán november elejétől átköltöznek Brüsszelbe, egy időre. A fiatal művész, aki önálló tárlatokkal Magyarországon és New Yorkban is jelentkezett már, különleges technikát fejlesztett ki egyéni látásmódjának kifejezésére. Kérdésemre, hogy a figurális festészettől milyen úton jutott el a geometrikus absztrakcióig, Forgó elmesélte, egy kinagyított ujjlenyomat látványán gondolkodott el, s elkezdett a sokszögek, a körök, a vonalak, az elágazások üzenetén töprengeni.

A falon függő festmények messziről textilnek hatnak, ám közelebbről nézve is más és más hatást keltenek, függően attól, milyen szögben süt be a nap a terembe, vagy éppen a megvilágítás fénye honnan éri a műveket. De a szög, amelyből nézzük a képet, szintén módosít a látványon, olykor többdimenzióssá fokozza. Az élménynek e tobzódását úgy éri el Forgó Árpád, hogy a festéket vastagon hordja fel a vászonra, s így alakítja ki a síkból erőteljesen kiemelkedő, plasztikus formákat, festékhurkákat, amelyeknek előtérbe helyezésével kiemeli a festék anyagszerűségét, fényét, sűrűségét. E módszert és hitvallást jól tükrözi a Hágába is elhozott Tisztelet a nyolcszögnek vagy az Elágazások sorozat.

Rövid pályafutása alatt a Suez Galéria már némi hírnévre is szert tett. A Franciaországban is nagyon népszerű Breznay Pál szintén kiállított itt, akárcsak a mély humorú Für Emil, aki tárlatának a Spinoza és az amszterdami Gólem címet adta. Forgó Árpád után Csáji Attila következik Hágában, aztán a Kepes Társaság fényművészei érkeznek. A galéria a jövő nyárig „elkelt”, vagyis egymásnak adják a kilincset a holland közönség előtt is magukat megméretni akaró képzőművészek.

Hága, 2010. szeptember

A Brüsszeli Magyar Kulturális Intézetbe – most már persze a közelgő magyar uniós elnökséghez kötődően is – Gyula városa hozta el híres szülötteit, Erkel Ferencet és Kohán Györgyöt.

Előbbinek műveiből a békéscsabai Bartók Béla Vegyeskórus adott elő részleteket, utóbbit meg festményei képviselik.

Most Forgó Árpád művei láthatók a Suez Galériában