Kékszakállú a bunkerben

„Legszívesebben azt nyomtatnám névjegyemre:Bartók Béla szövegírója”: a félig vicces, félig komoly megjegyzés szerzője természetesen Balázs Béla.

Ha azt mondom, Kékszakállú herceg, tízből tíz ember Bartók Béla nevét vágja rá, s jóval kevesebben gondolnak csak a világhíres opera librettóját jegyző esztéta, rendező, író Balázs Bélára. (A nőfaló herceg mítoszát megteremtő, valóban élt középkori francia nemesre még annyian sem.) Hogy miért? Az utókor hálátlansága helyett inkább okoljuk a zenemű kivételes erejét és máig tartó, országhatárokat nem ismerő diadalmenetét.

De mi a helyzet az 1910-ben írt szövegkönyvvel? A kortársak fanyalogtak, giccsesnek bélyegezték a szimbolista poémát, s majd csak az 1918-as operaházi ősbemutatóról a Nyugatba író Kodály lesz az, aki értékén látja és láttatja Balázs Béla szövegét. Szerinte a librettista „nem sajnálta egyik legszebb, legköltőibb koncepcióját operaszövegnek megírni, s így hozzájárult egy nagyszerű mű létrejöttéhez. Eseménytelen szövege híján van ugyan minden szokott operai sablonnak. De, ahogy feltöri a régi mese héját és megmutatja a férfi-asszony probléma örök megoldatlanságát: tragikus feszültséggel döbbenti és megfogja a hallgatót az első szótól az utolsóig”.

Bölcs, lényeglátó szavak, mégsem állíthatjuk, hogy Balázs lírai prózája önmagában, Bartók zenéje nélkül meghódította volna színpadainkat. A Zsámbéki Színházi Bázison szeptember 9-én és 11-én este zajló kísérlet már csak ezért is figyelmet érdemel. A választott helyszín, a hatos számú betonbunker éppúgy idézhet egy omladozó középkori várat, mint egy emberrabló titkos búvóhelyét.

Juditot és a Kékszakállút ezúttal nem segíti Bartók muzsikája: az alkotók „az operai monumentális hangnem elhagyásával” állítják színre a szöveget. Menszátor Héresz Attila rendezőt és Kántor Kata koreográfust az ajánló szerint a lélek útvesztői, az álmok és a látomások, a megállítható és a kitágítható idő fogalma izgatja a mitikus történetben. Az előző évadban a hedonista forradalmár, Danton szerepében nagyot alakító Menszátor Héresz maga játssza a Kékszakállút mindkét estén, az örök nőt, vagyis Juditot pedig Tálas Györgyi jeleníti meg.

Infó: A kékszakállú herceg Zsámbéki Színházi Bázis szeptember 9­ én és 11­ én este 8­kor.

Top 5

1. Esőember

a Belvárosi színházban szeptember 6­án este 8­ kor.

2. Rómeóné és Júlia ura

Ephraim Kishon darabja aSpinoza Házban (Budapest VII., Dob u. 15.) szeptember 9­ én este 6­kor.

3. Puccini: Tosca

Rálik Szilviával a címszerepben olaszul az operaházban szeptember 9­én este 7­kor.

4. Nádas Péter: Találkozás

A Bárka előadása a Merlinben szeptember 10­én délután 5­kor.

5. Sose halunk meg

Koltai Róbert darabja a szegedi városi s portcsarnokban szeptember 10­én este 7­kor.

Amikor még opera volt
Amikor még opera volt
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.