Rejtett csodakamra a pincében
A 700 millió forintos beruházás kapcsán Lakner Lajos, a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat fenntartásában működő intézmény igazgatója megkeresésünkre elmondta: az évente 120-130 ezer látogatót fogadó, idén nyolcvanéves épület infrastruktúrája mostanra teljes mértékben elavult, a levegőztető járatok leromlott állapota miatt tönkrement a szellőztető rendszer, ráadásul az elmúlt években elmaradt felújítások miatt már beázik a tető és a kupola. Az állagromlás érzékeltétésére hozzátette: az ideiMúzeumok Éjszakája rendezvényein többször is elment az áram, amit a sötétségben tapogatozó látogatók élveztek ugyan, a teremőrök azonban már nem annyira.
Kérdésünkre, miszerint az épület állapota miatt veszélybe kerültek-e az intézményben kiállított vagy elraktározott műtárgyak, az igazgató azt válaszolta: az egyes termekben helyi párásító berendezésekkel teremtettek megfelelő klímát, az épület ugyanis nem rendelkezik egységes klímaberendezéssel. Így speciális vitrinekben őrzik az egyiptomi múmiákat, és saját páraberendezést kapott a XVIII. századból származó, fából készült patikabútorzat is.
A múzeum a felújítási munkálatokra egy tavaly kiírt európai uniós pályázaton nyert 630 millió forintot, amelyet a fenntartó megyei önkormányzat tízszázalékos önrésszel egészített ki. A várhatóan egy éven át tartó munkálatok részben már megkezdődtek, hiszen folyamatban van az épület kiürítése, hogy a munkaterületet mintegy két hét múlva átadhassák a kivitelezőnek.
S hogy mi várja majd a látogatókat 2011 őszén? Egy, az eddigitől teljesen eltérő múzeum, így azoknak is érdemes lesz ellátogatniuk oda, akik esetleg már többször is végignézték a Déri Múzeum anyagát.
A változásokról szólva Lakner Lajos elmondta: kicserélik az elektronikai rendszert, felújítják a levegőztető berendezéseket, rendbe hozzák a külső és belső burkolatot, s megépítenek egy olyan liftet, amelyet mozgáskorlátozott személyek is használhatnak majd. A szakmai jellegű átalakításokkal kapcsolatban kifejtette: a pincében kialakítanak egy Magyarországon egyedülálló, rejtekúton megközelíthető, többek között aranykincseket, értékes pénzleleteket, csontvázakat és természeti ritkaságokat rejtő csodakamrát, úgynevezett „wunderkammert”. A Munkácsy-trilógia festményeit kiállító teremben olyan különleges fényviszonyokat teremtenek, amelyek révén a nézőknek az az érzése támad, hogy ők is részesei a bibliai jeleneteknek. Tervezik azt is, hogy a látogatók tekintetét speciális fényeffektusok irányítják majd egyes alakokra a festményeken, miközben bibliai szövegek és egyházi zene szól majd. Összeállítanak egy időszaki tárlatot, amely a japán szamurájok világát egyszerre idézi meg a középkori európai lovagokéval, rávilágítva ezzel a különböző harci kultúrák közötti egyezőségekre és különbözőségekre. Ez utóbbival kapcsolatban Lakner Lajos hangsúlyozta: a tapasztalatok szerint az európai múzeumokban fölértékelődött a nagy hírveréssel járó, nézőcsalogató és látványos időszaki tárlatok jelentősége, így ma már olyan intézmények is vállalkoznak az ilyen produkciókra – ilyen például a bécsi szépművészeti múzeum –, amelyek korábban kizárólag állandó kiállításokkal várták az érdeklődőket. Elmondása szerint az átalakítás után a Déri Múzeumban is érvényesül majd ez a tendencia, ezért jövőre olyan helyiségeket alakítanak ki, amelyek alkalmasak lesznek egy-egy rövidebb periódusra összeállított anyag bemutatására.
Arra a kérdésünkre, hogy az évente jelenleg csaknem 400 millió forintból gazdálkodó, negyvenhat főt foglalkoztató Déri Múzeumban az újranyitást követően várhatók-e változások a finanszírozás terén, Lakner Lajos azt válaszolta: egyelőre megbecsülni sem lehet, hogy a megújuló intézmény kiadásai és bevételei miképpen alakulnak majd, de bíznak abban, hogy például a rezsiköltségek csökkenni fognak. Ennek az az oka, hogy az épületben – ahol egyes nyílászárókon jelenleg ujjnyi rések találhatók – hő- és UV-szűrős ablakokat építenek be, amelyek révén fűtésre remélhetőleg kevesebb energiát használnak majd.
