Átok a kastélyon?

Ybl Miklósnak tulajdonítja az építészettörténet a turai Schossberger-kastély terveit, de valószínűleg tévesen. Ezt állítja egy 2006-os tanulmányában Sisa József művészettörténész. Feltételezése szerint inkább Bukovics Gyula lehet az építész, amit egy korabeli hetilapban, a Vasárnapi Újságban megjelent közlés támaszt alá, míg Ybl szerzősége egy Schossberger-utód több mint fél évszázaddal későbbi szóbeli információján alapul csupán.

A kastély tervei, amelyek perdöntőek lehetnének, elvesztek. Bukovics és Ybl egyébként nem volt idegen egymás számára: Bukovics korábban Ybl műhelyének munkatársa, annak építésvezetője volt. De 1883-ban, amikor a turai kastély épült, Bukovics már önálló tervezőirodával rendelkezett. Az ő tervei alapján épült Budapesten a Körönd két épülete (a Hősök tere felőli oldalon, egyikük a „Kodály-ház”), és a Kossuth Lajos téren a Földművelésügyi Minisztérium.

A turai kastély jelenlegi tulajdonosai azonban továbbra is szívesebben hisznek Ybl szerzőségében, hiszen ez némileg emeli az épület rangját. Akárki is azonban a tervező, a kastély az, ami. Jelenleg leginkább egy elhagyatott épület. Már eredetileg is romantikusra épült a Loire menti kastélyok stílusában, de ha lehet, most, félredőlt toronycsúcsaival, üres, kopott termeivel még romantikusabb. Vonzza is a filmeseket, fotósokat. Forgattak itt hollywoodi tündérprodukciót (a Holdhercegnő című filmet például), zenés klipet, vizsgafilmet. Mióta 2005-ben megnyitották a látogatók előtt, évente körülbelül 8-10 ezren jegyet is vesznek, hogy megnézhessék. De mégsem ez volna hasznosításának leghelyesebb útja.

Tulajdonképpen évtizedek óta várja mindenki, hogy a turai kastéllyal történjen valami. Amikor 1991-ben a Pallas Lapkiadótól 125 millió forintért megvásárolta egy indiai családi cég, azzal a szándékkal tette ezt, hogy a ’96-os budapesti expóra szállodát varázsol belőle. Máig rejtély azonban, hogy miként történt az adásvétel. A Pallas ugyanis, az egykori Lapkiadó Vállalat jogutódja, csak kezelője volt az állami tulajdonú kastélynak. (Az addig iskolaként üzemelő épületet még 1973-ban kapta meg használatra a Lapkiadó, amely egy időben szovjet művészek alkotótelepévé kívánta varázsolni, s ennek jegyében durva, romboló átalakításokat végzett az egész kastélyban.) Az 1991-es adásvételből per lett, maga Tura városa perelte az üzleti aktust, s végül részesült is a vételárból.

Az expó elmaradt, a Sura Kft. néven futó indiai cég bizalma pedig megingott a magyarországi viszonyokban. A törvény által megkövetelt állagmegóvó munkákat ugyan folyamatosan elvégezte, de ezen túlmenően nem tudott mit kezdeni a kastéllyal, viszont eladni sem akarta. Örökségvédelmi bírságot szabtak ki, de ezt viszszavonták, mivel az indiai tulajdonos új vasbeton födémet épített a tető megmentése érdekében. Még az is felmerült, hogy a kastélyt visszaállamosítják. Végül 2004-ben két fiatal, magyar üzletember, Gajdos Róbert és Márkházai Sándor megvásárolta a többségi tulajdont az indiaiaktól annak érdekében, hogy banki forrásokból, pályázati pénzekből és saját tőkéjükből felújíthassák az épületet. Az indiaiak elfogadták ezt: akkor született is egy koncepció, mely szerint a kastélyhoz csatlakozóan épülne egy új épülettag, és így alakulhatna 120 szobás, ötcsillagos szállodává, körülötte a tízhektáros parkkal. Ekkoriban nyílt meg a kert és a kastély a látogatók előtt, miután az életveszélyt elhárították, a környezetet pedig rendbe tették.

A koncepció alapja ma is változatlan. Legfeljebb a méretet csökkentenék, hiszen a szállodává alakítás költségét 2005-ös áron is 4–6 milliárd forint közé becsülték. Sajnos az elmúlt öt évben nem sikerült a programhoz állami támogatást szerezni, pedig több pályázaton is indult a kastély. Csupán egy hamarosan kezdődő, kisebb részfelújításra kaptak 7 millió forintot, pedig vállalták, hogy amennyit támogatásként kapnak, annyit maguk is hozzátesznek. Kár, hogy az elmúlt ciklusban nem sikerült uniós támogatást sem szerezniük, pedig jó néhány hasonló turisztikai attrakciófejlesztés nyert. A tulajdonosok ma úgy ítélik meg, nem volt a programjuknak kellő kormányzati támogatottsága, bár ígéreteket kaptak.

Mint megtudtuk, most a felülvizsgált koncepcióval az új Széchenyi-terv leendő pályázatán szeretnének indulni. Annál is inkább, mert egy korábban lezárt termálforrás révén (amelynek vize egykor a pálmaházat fűtötte) megújuló energiát tudnának hasznosítani, gyógyturizmust is tudná nak idevonzani, maga a lenyűgöző kastély pedig továbbra is célpontja lehetne a kreatív iparnak. Hisz ez a neoreneszánsz és a francia neobarokk eklektikájában épült kastély még a háború utáni kifosztásai és több évtizedes lepusztulása után is mesebeli hangulatot sugároz. Mintája Angliában, Buckingham shire-ben található, de azt egy Rotschild építtette, tudhatjuk meg ezt is Sisa József tanulmányából. Annak nyomán tervezhette állítólag Bukovics.

Vagy Ybl.

Egy Rotschild buckinghamshire-i otthona ihlette
Egy Rotschild buckinghamshire-i otthona ihlette
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.