Minden, ami Mahler
Összesen 2774 felvételről van szó, vinylen, CD-n, 78-as fordulatszámú, törékeny hanglemezen, a részletek pedig abban a súlyos kötetben, amelyet nemes egyszerűséggel Mahler-diszkográfia címmel publikált a napokban.A ma hatvanegy éves, budapesti születésű Fülöp Péter tehát 1973-ban találkozott először Mahlerrel, pontosabban az akkoriban népszerűvé váló zeneszerző IV. szimfóniájával. Hogy a Zeneakadémia Nagytermében melyik zenekart pontosan ki vezényelte, a mából visszatekintve lényegtelen, viszont Fülöp – szokásához híven, mintegy ráhangolódásként – előtte lemezen is megvette az adott művet, amely abban az időben egyedül szovjet importból, Melodia-korongon volt elérhető. Rajta a moszkvai filharmonikusokat a múlt század egyik legnagyobb hegedűse, David Ojsztrah dirigálta.
„Ezen a felvételen csoda történt. Olyat hallottam, amit korábban még soha” – elevenítette fel a sorsfordító pillanatot Fülöp, amikor a lemezt először feltette, amely aztán teljességgel felbolygatta az amúgy semmilyen zenei előképzettséggel nem rendelkező, ellenben a zenére érzékenyen rezdülő fiatalember életét. Annyira beleszeretett a műbe, hogy elhatározta, megpróbálja Mahler összes létező darabját hanglemezen beszerezni – ami a hetvenes évek Magyarországán közel sem volt egyszerű feladat.
Az évtized végén került csak a kezébe az egyik amerikai kutató negyvenynyolc oldalas Mahler-diszkográfiája, s attól kezdve legalább tudta, hogy mi az, ami még hiányzik az amúgy folyamatosan gyarapodó kollekciójából. Meg azt is, hogy mennyi minden kimaradt belőle. Nem is beszélve azokról az újabb és újabb felvételekről,melyek a kötet publikálása óta folyamatosan jelentek meg. Érzékeltetésként tényleg csak egyetlen adat: a hatodik szimfóniából e vékony kötet szerint tizenegy változat létezett, ma viszont százharminchét verziót tartanak számon.
A zenegyűjtés idővel már nemcsak a szenvedélye, de a megélhetése is lett Fülöp Péternek, főleg azután, hogy megismerkedett a gyűjtő-üzletember Dave Canfielddel, akinek hatására közvetlenül a rendszerváltás előtt létrehozta a Dob utcai Concerto antikvár hanglemezboltot, és megalapította a Mikrokosmos lemezküldő céget. Mint az elnevezések is mutatják, a bartóki hagyományokat igyekezett bennük továbbvinni, mindkettő kora előremutató vállalkozása volt, sokáig nemcsak a klasszikus zenét szerető budapestiek, de a zenészek számára is az elsődleges beszerzési forrás. Fülöp azonban nem elégedett meg ennyivel: 1993-ban családjával Kanadában próbált szerencsét, és aMikrokosmos azóta az egyik legnagyobb hanglemezküldő céggé nőtte ki magát Észak-Amerikában.
Mahler iránti rajongása és gyűjtőszenvedélye eközben végig megmaradt. Mi több, jelenleg Fülöp Péter a világ legteljesebb Mahler-kollekciójának boldog tulajdonosa. S a mostani kettős jubileum – a zeneszerző születésének százötvenedik, illetve halálának századik évfordulója – kapcsán úgy gondolta, ennek összetételét mindenki számára elérhetővé teszi. Mintegy demonstrálva Mahler műveinek máig tartó népszerűségét.Nemmellékesen azt is, hogy egy-egy művet mennyire másként lehet előadni. Nemcsak felfogásban, de akár tempóban is: a második szimfónia leggyorsabb és leglassúbb felvétele között például tizenkét perc a különbség.
