Százezernél is több példányt adtak el eddig Bartos Erika író-rajzoló Bogyó és Babóca-meséiből. Az óvodás és kisiskolás korúak körében a csigafiú és a katicalány történetei népszerűségben legalábbis vetekednek a Kisvakond- és Pom-Pom-mesékkel, és most animációs változatban is megjelennek. Egyelőre 13 ötperces epizódot fűz egybe az augusztus 12-től mozikba kerülő változat, de további 13 rész készül. Remélhetőleg jövő májusra befejeződhet a gyártás M. Tóth Géza producer-rendező KEDD Animációs Stúdiójában.

– Korábbi filmjeinkkel ellentétben ez nem önálló, hanem „műfordítói” munka, ami sajátos nehézséget is jelent, hiszen meg kell felelni a nyomtatásban már megismert előképeknek – jegyzi meg a Maestro című kisfilmjével korábban Oscar-jelölt rajzfilmrendező, aki ezúttal a produceri tevékenység mellett a rendezői feladatokat Antonin Krizsaniccsal osztotta meg. Hagyományos kétdimenziós rajzfilmet készítettek, egyszerű, erőszaktól mentes dramaturgiával, amely pedagógiai szándékot is rejt: megismertetni a gyerekeket a barátság, az ünnep, a betegség, a hétköznapok különféle helyzeteinek, konfliktusainak természetével, bemutatva, hogy az élet harmóniája mindig helyreállítható. A szereplők szerethető rovar- és bogárgyerekek, akik majdnem úgy élnek, viselkednek, mint az embergyerekek, csak anyukájukkal, apukájukkal nem találkozhatunk a filmen. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Bartos Erika megjegyezte, a hasonló korosztálynak készülő mesék általában nem szerepeltetik a szülőket, a gyerekek nem hiányolják őket. Talán csak a felnőtt nézőnek furcsa, hogy a figurák mintha árvák lennének…

A moziba kerülő változat ötpercenként tartalmazza a főcímet – tehát a tévészériát fűzték egybe. De M. Tóth Géza elárulta, az író hozzáfog egy egész estés rajzfilm vázának megalkotásához is. A producer-rendező azt is elmesélte: meglepődött, amikor tesztvetítést hirdettek egy budapesti moziban, és nem a remélt 30–40, hanem 700 gyerek jelentkezett. Valójában nincs ebben semmi meglepő. Több mint két évtizede nem készült rövid epizódokból álló hazai meseanimáció, érthető, ha a gyerekek, no meg a szülők kiéhezettek rá.

– A legtöbb filmgyártó ma már széles nemzetközi piacra dolgozik, produkcióik eljutnak mindenhová. A hazai közönséghez szóló animációknak nálunk jóformán nincs is megrendelőjük, ám nem mindenhol van ez így. Hogy ne mindig nyugat-európai példákra hivatkozzunk, a Magyarországnál jóval kevesebb lélekszámú Észtországban 4-5 rajzfilmstúdiót foglalkoztatnak a helyi tévék – említi a producer-rendező. Ehhez képest paradoxon, hogy a Bogyó és Babócát is nemzetközivé kell tenni ahhoz, hogy a vállalkozás rentábilis legyen. A teljes, 26 epizódból álló sorozat összköltsége 100 millió forint, és ennek több mint felét a stúdió állja. Az első 7 epizód költségeihez kaptak 13 milliós hozzájárulást a hazai mozgókép közalapítványtól, és pályáztak további támogatásra is. Internetes boltot nyitottak, ahol Bogyó és Babócás-trikók, -szoknyácskák, társasjátékok kaphatók, később a sorozat DVD-példányai is. A Minimax tévécsatornával és a TV2-vel folyó tárgyalások alapján kalkulálnak további hozzájárulást a gyártáshoz – az idei Mikulás-napon várható a tévébemutató. És persze külföldre is eladják a sorozatot, amit megkönnyít, hogy csupán egyetlen szinkront kell idegen nyelven hozzátenni. Ha nem is akármilyet. Az eredeti változatban Pogány Judit nagy invencióval kölcsönzi több mint 70 szereplő hangját. Ez az egyik legnagyobb és legjobb gyerekfilm-teljesítménye, ennél több figura csak a Pom-Pomban szólalt meg az ő hangján.

Az Oscar-díjra jelölt M. Tóth Géza ezúttal „műfordítói” munkára vállalkozott