Ma lép hatályba az Orbánkormány médiacsomagjának egyik legsúlyosabb szelete: a közmédiumok fölötti kormányzati kontroll biztosítását célzó törvény, Schmitt Pál államfő ugyanis aláírta a szabályozást. A jogszabály szerint a Nemzeti Hírközlési Hatóság és Országos Rádió és Televízió Testület összevonásával létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, amely autonóm államigazgatási szerv, elnökét a miniszterelnök nevezi ki, kilenc évre. Elnöke immáron Szalai Annamária, az ORTT eddigi fideszes delegáltja. A Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna TV tulajdonosi jogait gyakorló közalapítványokat összevonják, így a három közmédium és az MTI a jövőben egy-egy zártkörűen működő, nonprofit részvénytársaságként működhet tovább – összevont felügyelet alatt. A központosításra készültek az érintett közmédiumok is (már csak azért is, mert az összevont felügyelőbizottságokba összesen egy tagot delegálhatnak), és a kialakulóban lévő médiaholding láttán ők is egyesülni kezdtek: a törvény hatálybalépése előtt egy nappal jelentették be közös egyeztető fórum létrehozását az MTV és az MTI szakszervezetei, valamint a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, amelynek mintegy húsz tagja között van a Magyar Rádió, a Duna TV-ben, az MTV-ben működő szakszervezetek, valamint a Sajtószakszervezet is. A tömörülés célja, hogy együttműködésre hívják a médiapiac szereplőit és a felügyelő hatóságok vezetőit. Szerintük ugyanis az elavult és ellentmondásos médiaszabályozáson a most készülő, illetve részben már elfogadott médiacsomag nem segít – csak azokon a pontokon változtatnak, amelyeken át a kormány és a parlamenti többség közvetlen uralma alá tudja hajtani a közmédiumokat, továbbá azok tartalmi és piaci felügyeletét. „Ezekből a változtatásokból semmit nem tudhatunk meg a közmédiarendszer jövőjéről”, hangzott el a szakszervezetek közös tájékoztatóján.

Lázár András, a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke szerint a médiacsomag meg sem említi a közmédiumoknál dolgozók érdekeit, így azt sem, hogy a különböző fórumokon a szakszervezetek hogyan fogják tudni artikulálni a dolgozói érdekeket. A közös szakszervezeti fórum – amelyhez a Nemzeti Média Kerekasztal és Filmművészeti Szakszervezet is társult –konkrét céljait egyelőre nem árulták el, ahogy az együttműködés tartalma és szervezeti kerete is képlékeny még.

Papadopulosz Péter, az MTI Sajtószakszervezetének titkára szerint a közmédiumok működését az elfogadott törvény nem fogalmazza meg, így az sok mindenre ad lehetőséget. Céljuk, hogy az átalakítás során közös érdekeket fogalmazhassanak meg, illetve hogy lehetőséget adjanak a tulajdonosi jogok új gyakorlóinak, hogy partnereket találjanak a párbeszédre. Azt egyelőre nem tudni, hogy a parlamenti lobbizáson, illetve szakmai egyeztetések kezdeményezésén túlmenően milyen eszközökkel küzdenének a közszolgálati média dolgozóinak érdekeiért.

Az MSZP, a Jobbik és az LMP is bejelentette: az Alkotmánybírósághoz fordul, és utólagos normakontrollt kér a törvény kapcsán.

Ellensúlyt képeznének