Parlamenti felhatalmazással a kormány felülvizsgálja a közalapítványokat, amelyek nonprofit kft.-kké alakíthatók át. Ez 4-5 kulturális szervezetet érint, köztük a Magyar Mozgókép Közalapítványt (MMK) is. Az Új Széchenyi Terv „a filmekhez rendelkezésre álló kormányzati pénzforrások összevonását” – hogy hová, arról itt nincs szó –és „a filmtörvény áttekintését” helyezi kilátásba olyan szempontból, hogy „lehetséges-e (…) jobban összehangolni a magyar filmipar céljaival”. E központosító elképzelésnek ellentmond a kulturális államtitkár, Szőcs Géza legutóbbi nyilatkozata, mely szerint a külföldről sok pénzt idevonzó koprodukciós filmek a gazdasági tárcához kerülnek át. Ebből viszont az következik, hogy a kisebb volumenű (művész)filmek maradnak a kulturális tárca felügyelte MMK-nál (vagy utódjánál).

Sorstalanság - filmforgatás

E kormányzati szándékok, továbbá az eladósodott MMK-nál elrendelt másfél milliárdos zárlat lépésre késztette a filmszakma többségét tömörítő Magyar Filmművészek Szövetségét (a közalapítvány egyik alapító szervezetét). A szövetség képviselői, jeles rendezők a közelmúltban felkeresték az államtitkárt. – Barátságos légkörben zajlott a találkozó, mi azt kértük, az esetleges változtatási, átalakítási szándékot beszéljék meg a szakmai szervezetekkel. Erre ígéretet kaptunk – idézi fel lapunknak Szomjas György rendező, a szövetség főtitkára. – Segítséget kértünk a pénzügyi zárlat okozta filmfinanszírozási gondok enyhítésében, és azt a választ kaptuk, a tárca megpróbál pótlólagos pénzeket szerezni. Szóvá tettük: rosszemlékű gyakorlat reminiszcenciája lenne, ha csupán egyes produkciókat próbálnának „kisegíteni a bajból” – teszi hozzá. A filmesek reményüket fejezték ki, hogy az új kormány betartja az MMK és az előző kabinet által kötött, 2013-ig szóló finanszírozási szerződést, amely része a Brüsszellel fennálló filmtámogatási megállapodásnak. De a főtitkár szerint erre nem kaptak egyértelmű választ.

Kérdésünkre, hogy milyen jövőt jósol mindezek tükrében a jelenlegi MMK-nak, a főtitkár leszögezte: szerinte minden jogos kritika ellenére alapvetően jól működik a közalapítvány immár két évtizede. Szakmai kifogás aligha érheti – kiváló szakemberek a szakkollégiumok tagjai –, a támogatáspolitikában elkövetett hibákat pedig ki lehet javítani. A minisztérium minden évben elfogadta az MMK beszámolóját, az Állami Számvevőszéknek voltak ugyan kifogásai, törvénytelenséget nem állapított meg.

– Szükség van a szakmai önkormányzatra, amelyet a filmes közalapítvány jelenít meg, és ehhez ragaszkodunk. A nonprofi t kft.-vé alakítás egy állami filmközpont létrehozását jelentené, amelyet a filmszakma már egyszer elvetett – mondta Szomjas György. – Ugyanakkor minden érdemi kifogásról, új elképzelésről hajlandók vagyunk tárgyalni – fűzte hozzá.

Megkérdeztük erről Kőrösi Zoltánt, az MMK kuratóriumának elnökét is. Ő elöljáróban megjegyezte, nincs olyan kulturális ágazat, ahol a többpólusú támogatás ne jelentene előnyt, és ezt a film esetében is el tudja képzelni – feladatmegosztással párosulva. Ehhez azonban pénzforrások kellenek. – Jó lenne például, ha dokumentum- és tudományos ismeretterjesztő filmek főként a köztévében jelennének meg, de akkor kapjanak ott fi nanszírozást. Most nem kapnak –magyarázta. Az MMK jövőjéről Kőrösi úgy véli, sok hasznosat is hozott a szervezet eddigi működése, de azok után, hogy a legutóbbi átfogó vizsgálat csaknem 8 milliárdos tartozást állapított meg, nehéz meggyőzően érvelni a közalapítványi forma mellett. Inkább amellett szólnak érvek, hogy a felelősséget és a gazdasági hatékonyságot jobban érvényesítő megoldást kellene választani. A pályázati forma és a szakmai garanciák azonban megőrzendők – hangsúlyozta, hozzátéve: felelősséggel kell gondolkodni a finanszírozás átalakításáról, káros lenne például, ha a művészfilm-közönségfilm megkülönböztetése alapján különítenék el a forrásokat.

Arra a kérdésünkre, hogy folynak-e már tárgyalások a filmes átalakításról, Kőrösi csupán annyit mondott: hivatalosan egyelőre nincs tudomása ilyen tárgyalásokról.