Kenyérgyári tudássilók
Bő egy évtizede még úgy tűnt, hogy a valamikori siófoki kenyérgyár egy lesz a lassan pusztuló hazai ipari építmények sorában, hiszen sokáig állt üresen, kihasználatlanul. Öt évvel ezelőtt azonban az üzem sorsa már-már csodásnak mondható fordulatot vett. Egy helyi vállalkozó, Juhász László –aki régóta tervezte már, hogy létrehoz egy, főként kortárs művészek kiállításainak otthont adó intézményt –fantáziát látott az üres épületegyüttesben.
Kibérelte a gyárat, elvégeztette a legszükségesebb javításokat, 2007-ben pedig meg is rendezte az első tárlatot. Azóta egymást érik – a kenyér sütési hőmérsékletére utalva – 320 fokra keresztelt létesítményben a programok. Rendeztek itt kortárs képzőművészeti kiállítást, nyílt tárlat Frank O’Gehry Los Angeles-i „sztárépítész” munkáiból, a Shanghai Revolutions című tárlaton pedig fiatal kínai fotóművészek képeit, valamint a Mao-korszak propagandaplakátjait állították ki. Az idén mexikói fotósok által készített képeket, régi balatoni plakátokat, valamint Scott Draves szoftverművész alkotásait láthatja a közönség.
Miközben Juhász László életet lehelt a csarnokokba, egyre nagyobb, mind merészebb terveket szőtt. Megvásárolta a gyárat, majd a mellette lévő egykori szódaüzemet is, s azt tűzte ki célul, hogy az ország legmodernebb kulturális intézményévé építteti, alakíttatja át az ipari területet. Ennek érdekében nyílt nemzetközi tervpályázatot írtak ki. Összesen 64 darab – az egykori üzemben kiállított, ma is látható – pályamunka érkezett, amelyek közül a napokban Tarnóczky Tamás Attila elképzelését tartották a legjobbnak. A tervező megőrizné a kenyérgyár mai formáját és persze emblematikus kéményét, a szódaüzemet azonban merészen átalakítaná. Négy hatalmas, silóra vagy inkább „szódásballonra” emlékeztető hengerrel határozná meg az épület arculatát. Ennek kapcsán Juhász László megemlítette: a hengerekben több kiállítóteret, oktatási részleget hoznának létre, így azok valójában „tudássilók” lesznek. Az új épületben a tervek szerint számos kiállítótermet, valamint művészeti, tudományos és oktatási célú helyiséget alakítanának ki.
Mint megtudtuk, a közeljövőben nekilátnak a részletes tervek és a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének, ám ennél is fontosabb: a beruházáshoz szükséges pénz jó része már most rendelkezésre áll. A komplexum időközben a siófoki önkormányzat tulajdonába került, a város pedig – Juhász László hathatós közreműködésével – sikerrel pályázott uniós forrásokra az átalakítások első üteméhez.
– Közel 1,4 milliárd forintos támogatást irányzott elő számunkra az unió, a város pedig biztosítja a beruházáshoz szükséges, majd egymilliárdos önrészt – mondta Juhász László. –Ebből az összegből a beruházás első ütemeként a valamikori szódaüzem épülete újul meg. A kenyérgyár körülbelül ugyanennyibe kerülő átalakítására majd csak később kerül sor, hogy a munkálatok idején is legyen hol kiállításokat rendezni.
A vállalkozó kérdésünkre elmondta: ha minden a tervek szerint alakul, akkor már jövőre elkezdődhet az építkezés első üteme. – 2012-ben pedig –tette hozzá – megnyílhat az egykori szódaüzemből kialakított, „világszínvonalú építészeti értéket felmutató, kulturális, oktatási központ”.
