Kőrössi P. József dombok közé rejtett menedékében mostanra írótábor szerveződött. Nem Tokaj és nem Szárszó, mert annak ott van Tokaj meg Szárszó. Ez Márkháza –magyarázza a szerkesztő, kiadó házigazda, miközben jeles irodalmárokkal, írókkal, költőkkel, festőművészekkel kóstoltatja a helyi pálinkafőző társaság kisüti eperpálinkáját és ribizlijét. S adóznak annak a hagyományuknak is, hogy a találkozó idején egy egyetlen képből álló kiállítást mutat be a szerző. Ez alkalommal a Munká csy-, Kossuth- és Prima Primissima-díjas Földi Péter egyik alkotását.

Kőrössinek megvalósulni látszó álma az, hogy olyan értelmiségieket gyűjtsön öszsze Magyarországról, Szlovákiából és Romániából, akik értik egymás nyelvét, de tolmács nélkül nem értik egymás szavát. – Mérték az érték, mondjuk az európaiságunk – vallják a találkozó románia magyar és román résztvevői is. A Palócföld szerzői például Márkházán vehették kézbe a nagyváradi Várad legújabb számát. Ebben egy teljes blokkot kaptak, az írásaik pedig a visszajelzések szerint kedvező fogadtatásra találtak a partiumi olvasók körében.

Kőrössi azt mondja: hízelgő számára, hogy amikor az irodalom nyaralni megy, az irodalmárok elfogadják a márkházi meghívást. Ugyanakkor nem akarja professzionálissá tenni ezt az írótábort. Annak ellenére nem, hogy tavaly Závada Pál, Parti Nagy Lajos volt a díszvendég itt, idén pedig Szűcs László, a Várad és az Erdélyi Riport főszerkesztője mellett képviseltette magát egyebek közt a Budapesten 145 éve alapított, román nyelvű Família folyóirat szerkesztője, Ioan Moldovan is. Kőrössi szerint az agyonpolitizált területeken egyedül a művészet tud átjutni. Járatukra pedig egyre több gondolkodót gyűjtenek azok közül, akik saját nyelvi közegüknek képesek a másik ember érzéseit lefordítani.