Kövek közül tárul fel a múlt
Néhány évvel ezelőtt, 2006-ban, Nagyszebenben végeztük az első komolyabb kutatást ezen a téren. Kiderült, hogy ülőfülke Erdélyben is létezett – kezdte el magyarázatát Guttmann Szabolcs erdélyi építész, az észak-erdélyi építészek rendjének néhány hete megválasztott elnöke, aki nemrég Kolozsváron, a Mátyás király korából származó régi ház kapualjában fedezett fel a budaihoz és a nagyszebenihez hasonló építészeti ritkaságot.
Amikor négy évvel ezelőtt Nagyszebenben az európai kulturális főváros programjait előkészítették, a Nagypiac 10. szám alatti ház restaurálásakor bukkantak rá erre a középkori életet sejtető épületelemre. A házat a Budáról Nagyszebenbe költözött Petrus Haller, azaz Haller Péter építette, aki a divatot minden bizonnyal Budáról hozta magával.
Haller lakóházának egész kapualja faragott gyámköves boltozaton nyugszik, s ebbe építették bele az ülőfülkét. Nem messze, a Nagypiac 16. szám alatti épület esetében a kapualj az 1600-as években készült, s az a Hallerház immár fejlesztett változatát tárta a kutató elé: a hajdani építész az ülőfülkét a kapualjban árkáddá és kőoszloppá növelve, nagyobb tér kialakítására törekedett.
Guttmann szerint nyilvánvaló, hogy az ilyen gótikus és reneszánsz kapualjak a középkorban a társadalmi élet és a kereskedelem fontos helyei voltak.
Az idén Kolozsváron, az egykori Magyar utca (ma 1989. december 21. utca) 14. szám alatti épület vizsgálatakor találtak a nagyszebenihez hasonló, XV. századi megoldásokat. Az épület az unitárius püspök rezidenciája. A ház emeletét átépítették, de a földszinti részből kiderül, hogy a középkorban Kolozsvárnak is nagyon értékes építészete volt.
– Az unitárius püspöki rezidencia gótikus kapualja duplaárkádos díszítésű, tehát díszesebb a nagyszebeni változatnál is. Innen nyílik a szintén árkádos pincelejárat is, amely gyönyörű középkori pincébe vezet. A ház ugyanabból a korból származik, mint Mátyás király szülőháza, amelyet eddig a legrégibb kolozsvári lakóháznak tartottunk – magyarázta az építész.
Guttmann Szabolcs boldog, mert az új unitárius püspök, Bálint Benczédi Ferenc az épületet teljes szépségében szeretné helyreállítani, s emiatt nem költözik be a gyönyörű házba. A szükséges munkálatok tehát szinte zavartalanul elvégezhetők, s az építész abban reménykedik, hogy néhány esztendő elteltével olyan kapualja lesz Kolozsvárnak, amely a középkort teljes pompájában bemutatja, és amely kulturális funkciókat is betölthet.
Guttmann Szabolcs fiatal kollégája, Orbán György építész a falkutatások nyomán felfedezett részletekről beszélt. Megtudjuk, hogy a kapualjban három, kőből készült ülőfülkét találtak, s hogy a feltárt bizonyítékok szerint mindeddig ez Erdély egyetlen dupla traktusú gótikus kapualja, amelyből az egykori borpince is indult.
Az ablakok kőkeretei valószínűleg a XVIII. századi átépítéskor tűntek el, de azok egy részét az emeleten beépítették. A háznak egyébként három része van, a harmadikat már a XX. századi beavatkozás során építették hozzá.
Az építészek azt feltételezik, hogy a kapualj festett mennyezetű lehetett, ez azonban csak a restaurálási-rehabilitálási munkálatok során derül majd ki. A felújítás után az épület pincéjében egyházi múzeum kap majd helyet, a emeleten a felújított hivatalos püspöki rezidencia, az emelet új szárnyában pedig a püspök személyes lakosztálya.
