Halász János parlamenti államtitkár kérte föl, de előzetesen egy rendezvényen találkozott Szőcs Géza későbbi kulturális államtitkárral, akitől az NKA jövőjéről érdeklődött (mert maga is aggódott érte). Szőcs elkérte a telefonszámát. Lapunk érdeklődésére ezt mondta kinevezésének előzményeiről Jankovics Marcell, aki hivatalba lépésének másnapján tájékoztatta a sajtót elképzeléseiről. Hangsúlyozta, ezekről még nem egyeztetett a felügyeletet ellátó miniszterrel, Réthelyi Miklóssal, akinek stratégiájához majd igazodnia kell, noha a szervezet civil önállóságát is fontosnak tartja.

Jankovics elgondolásai a kultúra gyakorlati kérdéseiről aligha ismeretlenek az új kormányzat tagjai előtt, hiszen a Fidesz kulturális tagozatának tagjaként ő dolgozta ki a párt kulturális programját. Ráadásul – az elhangzottak alapján – a mecénás szervezet támogatási politikájának elveit ma is ahhoz hasonlóan képzeli el, mint 12 évvel korábban, amikor az első Fidesz vezette kormány fölkérte az NKA élére. Megjegyezte, az elmúlt nyolc évben „tartalékban” volt, figyelte a kultúra állapotát, és úgy látja, sok minden megváltozott 2002 – leköszönése – óta. Ehhez kell igazítani a mecenatúrát. Ugyanakkor a korábban is hangoztatott alaptéziseket ismételte meg: a kultúra piramis elven épül föl: széles alapokon nyugszik a magaskultúra; a Budapest–vidék arányon javítani kell az utóbbi javára; erőteljesebben kell támogatni a gyerekkultúrát (üdvözölte például, hogy a kormányzat gyerek és ifjúsági tévéprogramot is tervez). Új elemként hangzott el, hogy szociális szempontokat is figyelembe kell venni a támogatásoknál, „az éhhalálra ítélt költőnek is kell adni”, vagy azoknak az alkotóknak, akik távolabb élnek, és nehezebben pályáznak. Ezzel összefüggésben úgy vélekedett, nem folytatandó az előző elnöknek, Harsányi Lászlónak az a törekvése, hogy egy-egy nagyobb célra jelentősebb összegeket fordítsanak. Ugyanakkor kiállt amellett, hogy elődjének legfontosabb programjait folytassák: üdvözölte a magyar XIX. század polgárosodásának értékeit felelevenítő Felemelő év század rendezvénysorozatot és a megakasztott Márai-könyvprogramot, amelyet kisebb módosításokkal – például hogy csak magyar kortárs művekre terjedjen ki, és legalább száz határon túli magyar könyvtár is legyen kedvezményezett – januártól megvalósítani remél.

Jankovics Marcell a tervezett változtatások között említette, hogy szeretné, ha a nagy összegű kiemelt programokról (például pécsi EKF, miskolci Operafesztivál és a többi) a jövőben a tárca döntene, és nem az NKA, továbbá a sokat kárhoztatott összeférhetetlenséget is úgy oldaná meg, hogy a miniszterhez utalja az olyan pályázatokat, amelyekben kurátor érdekelt. Hangsúlyozta, a támogatásban a kulturális alkotótevékenység álljon az első helyen, utána a megőrzés és a terjesztés, legvégül a fesztiválok.

Az NKA-elnök emlékeztetett: előző hivatali idejében sem vétózott meg pályázati döntést, most sem tervez ilyet, és arra is számít, hogy nem minden elképzelését tudja keresztülvinni az NKA-t vezető bizottság vitáiban. Mivel ő rajzfilmrendező és író is, leszögezte: pályázni az NKA-nál nem fog. Ha másként nem megy, saját pénzéből fejezi be Az ember tragédiáját földolgozó nagyszabású rajzfilmjét, amely immár 22 éve készül (és „csepegtetett” támogatása miatt sok rosszallást kapott miatta a sajtóban). Már csak némi utómunka van hátra, azután DVD-n tervezi megjelentetni.