Vízközeli remeklések
Európa máig legnagyobb gyógyfürdője – a most persze főleg strandként szeretett – Széchenyi már önmagában is csoda, a legszívesebben főúri palotának vagy múzeumnak nézik, akik nem tudják, hogy egyáltalán nem az. Az 1913-ban avatott fürdőt az Andrássy úti Saxlehner-palotát, a Rózsák terén álló templomot , a Gozsdu-udvart, a Hunyadi téri, valamint a Hold utcai vásárcsarnokot, és sok más nagyszerű házat is jegyző Czigler Győző tervezte, a részletek elkészítésével a kor jeles művészeit bízták meg. A főkupola négy sarkán Vastagh György, ifjabb Bezerédy Gyula, Lányi Dezső és Szentgyörgyi István trytonkompozíciója látható, középen Markup Béla hattyúi és delfi njei díszlenek. A kupolacsarnokban Róna József műremekével, egy kentauros szökőkúttal szembesülhet a látogató, a kupola mozaikképeit Vajda Zsigmond festőművésznek köszönjük, a puttószobrokat és a pompás oszlopfőket Maróti Gézának. A festett, színes üvegablakok Róth Miksa műhelyéből kerültek ki, a míves vasak és bronzok, konkrétabban a fűtőtestek burkolatai és a falikarok pedig a legendás műlakatoséból, Jungfer Gyuláéból. Az 1927-es bővítéskor kialakított szabadtéri uszoda is látványos a firenzei hangulatot idéző reneszánsz ízű építményeivel, és a fürdőnek van még egy kuriózuma: miután 1937-ben új kutat kapott, ez lett az egyik első épületegyüttes a világon, amely tetőtől talpig geotermikus energiával működött. A kút adta a vizet és a fűtést is – és adja azóta is.
Az 1918-tól látogatható, szintén országos védettséget élvező Gellért is kultúrkuriózum. A magyaros és keleties elemekből összegyúrt kései szecessziós palotát Sterk Izidor, Hegedűs Ármin és Sebestyén Artúr tervezte, és itt sem volt akárki a fő díszítő: az épület tele van Zsolnay Vilmos kerámiáival. A hall remekbe szabott márványoszlopokkal és szobrokkal, a fürdőcsarnok nagyszerű mozaikokkal, szobrokkal, vázákkal és vízköpőkkel nyűgözi le a vendégeket. Iparművészeti mestermű. A ház technikatörténeti szempontból ugyancsak egyedülálló: ma is kifogástalanul dolgozik az 1927-ben megépített strandrész ugyancsak szigorúan védett hullámoztatógépe. 1937-től, tehát a pezsgőfürdő megépítése után voltaképpen a Gellért volt az első, mai értelemben vett élményfürdő.
Az 1919–21-ben megalapozott margitszigeti Palatinus strand ma látható, könnyed, mediterrán hangulatú épületét az a Janáky István jegyzi, akinek az óbudai Árpád gimnáziumért, az egri érseki tanítóképzőért és a (pesti) Madách téri vörös palota egyik szárnyáért is hálásak lehetünk. A maga korában hipermodern komplexum 1937-ben nyerte el mostani arculatát, amely utóbb ugyancsak műemlékké tette. A kontinens legnagyobb egyterű strandmedencével büszkélkedhetett, a rekordot csak a közelmúltban döntötték meg. Több műalkotást is elhelyeztek benne: a bejárat lépcsőjén álló Napozó nőt (Csorba Géza) és egy pompás majolika kutat (Vilt Tibor). Ezek ma is láthatók, nem úgy, mint az előcsarnok hátfalára festett Dál-Kisasszonyok násza című freskó (Pekáry István), amelyet időközben érthetetlen okból lemeszeltek. A strand gazdájaként működő Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. műszaki igazgatójától, Rák Tibortól megtudtuk: néhány éve pályáztak ugyan a felújításra – az 1,2 milliárdos munka önrésze is meglett volna –de nem nyertek egy fillért sem. Ettől függetlenül persze nem adták fel, újra és újra próbálkozni fognak, hogy megmentsék a házat.
A hazai vízi élsport fellegvára, a margitszigeti Nemzeti Sportuszoda szintén klasszikus modern építészetünk védett gyöngyszeme. Megálmodója, az 1896-os athéni olimpia hőse, Hajós Alfréd a Magyar Királyi Vallásés Közoktatásügyi Minisztérium pályázatán első díjat szerzett az 1930-ban átadott épület tervével. A létesítmény korszerűsége – az elliptikus ívű vasbeton tartókkal lefedett csarnokkal, a félhengeres lépcsőházzal, a hatalmas ablakfelületekkel, a tribünökkel, a közlekedési rendszerrel és a jellegzetes, helyenként mintásan rakott klinkertéglaburkolattal – ma is megdöbbentő.
