Az elnök asszony elődjéhez hasonlóan úgy látja, hogy a korábbi kormányzatnak a hivatali munka gyorsítását célzó intézkedései gyengítették az örökségvédelmi hivatalt, hatásköröket vonva el tőle, ad hoc intézkedésekkel bonyolítva jogi helyzetét. Az új elnök célja elsősorban a szakmai munka erősítése, főként a műemlékfelújításokat, átalakításokat közvetlenül felügyelő elsőfokú hatóság támogatása szakmai irányelvekkel. Továbbá a tudományos, kutatói háttér megerősítése, bevonása a hatósági munkába.

Emlékeztetett arra, amit Halász János, a kulturális tárca politikai államtitkára mondott, miszerint a kormányzat integrált örökségvédelmet szeretne a jövőben, amely beépülne az ágazati politikába. Ahogy Tamási fogalmazott, ez egy örökségbarát nemzeti jogrendszert jelent. A műemlékfelújítások adókedvezménnyel való ösztönzése azonban egyelőre nem része e tervezett, örökségbarát jogrendszernek. Szeretnék viszont megszüntetni az egyházak örökségvédelmi szempontból való hátrányos megkülönböztetését, s ismét beindítanának egy határon túli örökségújító programot. Kiállt továbbá a világörökségi törvény megalkotása mellett, ami az elmúlt ciklusban nem fejeződött be. Nagy műemlékes programokról, amilyen korábban a királyi városok programja vagy a kastélyprogram volt, még nem beszélt, viszont szeretné, ha a nagy országfejlesztési projektekben megjelenne az örökségvédelem. A civilekkel való kapcsolatról szólva elmondta: nem csupán polgárbarát örökségvédelmet szeretne, de örökségbarát polgárokat is.