Bécs engedett az ítéletnek
Több mint százmillió dollárt (21,8 milliárd Ft) érő műalkotást perelnek Magyarországon Herzog Lipót Mór báró örökösei. Erről a szerdai The New York Times számol be, a washingtoni kerületi bíróságon indított keresetet e sorok írásakor még nem iktatták.
Míg más országok együttműködtek, Magyarország ellenszegült ennek és az „egyik legmakacsabbnak bizonyult a rabolt vagyon visszaszolgáltatásában”, állítja Michael Shuster, a Herzog család ügyvédje, utalva arra a tényre, hogy csaknem két évtizedes huzavonát követően a Fővárosi Ítélőtábla 2008 januárjában jogerősen elutasította az örökösök keresetét. E döntésében az 1973-as magyar–amerikai vagyonjogi szerződésre hivatkozott. Földvári Gábor, Magyarország New York-i főkonzulhelyettese ugyanakkor állítja, nem arról van szó, hogy a magyar állam ne akarna együttműködni, hanem bíróság mondott nemet a család követelésére. David de Csepel, a báró leszármazottja az örökösök nevében viszont kitart: „Igazságtételt akarok látni. Dédnagyapám egész Európában az egyik legnevesebb gyűjtőnek számított. Jól ismert a művészet iránti szenvedélye és szeretete.”GeorgeWachter, a Sotheby’s aukciósház osztályvezetője pedig arról számolt be, hogy tizenkét éve megnézte a gyűjtemény darabjait Budapesten, és az igen jó anyag kapcsán „megérti”, miért is nem engedik el azokat a magyarok. Charles Goldstein, a Bizottság a Műkincsek Visszaszerzéséért érdek-képviseleti szervezet részéről hozzáteszi: 15 éve Herzogék azt is felajánlották, hogy megosztanák a képeket a magyar állammal, de Budapesten ezt elutasították. Az ügyvédek most azt is követelik: a magyarok legyenek kötelesek összeírni a kollekció összes, náluk lévő darabját.
A család nemcsak hazánkat pereli, hanem kereseteket indított Lengyelországban, Oroszországban és Németországban is, hogy más, szintén a második világháború alatt elrabolt műtárgyakat is visszakaphassanak. Ezek részben jelenleg is folynak, de a világlap beszámolója szerint a berlini kormány az idén három műkincset is visszaszolgáltatott: Nagy Frigyes porosz király burnótos szelencéjét (XVIII. sz.), Bartholomäus Zeitblom egy festményét (XV. sz.), illetve egy portét Georg Pencztől (XVI. sz.). Az ügyek egymásba érnek: a magyarokkal való pereskedést például részben abból a 8,5 millió dollárból fizeti a család, amelyet ez utóbbi portréért a minap kapott egy londoni árverésen. Bár a Herzog-gyűjtemény nyomán indított kereseteket a holokausztperek közé sorolják – és a legjelentősebbek közé tartozik. Az Oroszországtól követelt műtárgyakat például először a nácik kaparintották meg, utána viszont a szovjetek, még Németország területén.
Egy, a mostanihoz nagyon hasonló ügyben az osztrák Altman család örökösei egy évtizede perelték be az osztrák államot Kaliforniában Gustav Klimt öt híres festménye miatt. 2004-ben a washingtoni legfelsőbbbíróságkimondta: Ausztria nem bújhat a szuverén immunitásról szóló amerikai törvény mögé. Ezt követően az ügy arbitrátor elé, azaz választott bírósági eljárásba került, Bécs pedig elfogadta a döntést, és kiadta a festményeket. Ezek négy éve kerültek Los Angelesbe, s különösen az Adele Bloch-Bauer portréja (I) című kép sorsa lett érdekes közülük: Ronald Lauder üzletember vette meg 135 millió dollárért, amennyit akkor még soha nem adtak festményért, majd saját galériájában állította ki.
