urcsa interpretáció – reagált Kőrösi Zoltán, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) elnöke azokra a sajtóhírekre, melyek szerint azért szüntették volna meg a Los Angeles-i Magyar Filmbizottságot – Návai Anikó újságírónak, lapunk állandó külső munkatársának egyszemélyes szervezetét – mert Szőcs Géza kulturális államtitkár másfél milliárd forint zárolását rendelte el a szervezet második féléves költségvetéséből a közelmúltban. Azt viszont elismeri, hogy a most kiesett összeg igencsak érinti a magyar film finanszírozását. Mindettől függetlenül azonban az elnök úgy gondolja, hogy egy olyan típusú tevékenység, mint a Los Angeles-i Magyar Filmbizottság működése, erős átgondolásra szorult. Ahogy mondja, a zárolás csupán ráerősített erre a tényre. A hazai sajtóban futótűzként terjedt el a hír a Los Angeles-i Magyar Filmbizottság megszűnéséről. Változatos hangvételű írások, elemzések jelentek meg Návai tevékenységéről. Az Index internetes hírportál már évek óta firtatja a közalapítvány és Návai kapcsolatát, a közpénzekből való finanszírozás szövevényes rendszerét. Legutóbbi cikkükben azt is feltételezték, hogy az MMKA a jövőben is igénybe veszi majd Návai szaktudását és kapcsolati tőkéjét, mivel az újságíró tagja a Golden Globe-díjakról döntő Hollywood Foreign Press Associationnek. De nem ez történt.

– Nem vagyok teljesen tisztában Návai szakértelmével, de azt látom, például a Népszabadság hasábjain, hogy újságíróként igen aktív. Azt viszont furcsállom, hogy ez az aktivitása sosem kapcsolódott össze benne azzal a dilemmával, hogy ő milyen pénzből tevékenykedik ott – árulja el fenntartásait Kőrösi, aki ezt a „hiányt” alapvető működési hiányosságnak tartja. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy nem arról van szó, hogy ő vagy más hogyan ítéli meg Návai tevékenységét, hanem arról, hogy a közalapítvány most egy 7,9 milliárdos adósságállománnyal és új nemzetközi koncepcióval egyszerűen nem engedheti meg magának az iroda fenntartását.

A Magyar Filmbizottság alapfeladatai közé a magyar film népszerűsítése, illetve az amerikai szuperprodukciók Magyarországra való csábítása tartozott, hogy a szakma több külföldi bérmunkához jusson. Az Index által korábban megkérdezett, a bérmunkákat bonyolító magyar producerek többsége azonban nem erősítette meg a filmbizottság munkájának hasznosságát. Kőrösi mindehhez hozzátette: különbséget kell tenni a koprodukció és a bérmunka között. Utóbbi, bár fontos, elsősorban ipari tevékenységnek minősül, így vajmi kevés köze van a magyar nemzeti filmkultúrához. Nem tartozik egy klasszikus filmalap, tehát a közalapítvány feladatai közé, inkább egy nemzeti iparfejlesztési koncepció része kellene legyen – beleértve annak minden költségét. Kőrösi szerint a Los Angeles-i iroda évente mintegy 19 millió forintos költséget jelentett az MMKA-nak és egy olyan konszolidációs, takarékossági programnál, mint amit a kuratórium már a zárolások előtt meghirdetett és felvállalt, evidenciának tűnt e tevékenység felülvizsgálata.

A korábbi években arról is szó volt, hogy esetleg egy londoni filmiroda is megnyílna (a honlapon még mindig megtalálható a terv), de ennek a létrehozását is elvetették, mivel az MMKA új kuratóriuma szerint a huszonegyedik században, az internet és az olcsó repülőjegyek korában irodák nyitása már nem célravezető. A személyes promóción ma már túllépett a világ. Európában ugyanakkor sokkal gazdagabb filmalapok sem tartanak fenn irodákat, így ez Magyarországnak sem indokolt, inkább új koncepcióra van szükség. Több országban például a kulturális intézetek is bekapcsolódnak a „filmes” munkába, ezt itthon is tervezik bevezetni.

Mindezek után felvetődik a kérdés, hogy mi volt a filmbizottság konkrét nyeresége, hozama hiszen az 1999-es megalapítása óta az aktuális szerződés lejártáig, azaz a múlt hónap utolsó napjáig mégiscsak a közalapítvány finanszírozta az irodát. Kőrösi állítja: forintosítható hozama nem volt, de ez önmagában még nem lett volna baj, mivel egyfajta promóciós tevékenységről volt szó. Az elnök elismeri a tengerentúli piac és az ott osztott díjak jelentőségét, de a magyar filmnek először Európában kell megtalálnia a helyét. Ehhez pedig totális koncepcióváltásra van szükség.

Az MMK nemzetközi tevékenységének oroszlánrészét eddig a szervezet százszázalékos tulajdonában lévő Magyar Filmunió végezte. A kuratórium úgy véli, bár nagyon sok előnye van a működésüknek, de nem kielégítő a tekintetben, hogy Európában a promóciós, koprodukciós és filmdiplomáciai tevékenységek a filmalapnál összpontosulnak. A Filmunió pedig kizárólag a promócióval foglalkozott. Ezen az új kuratórium változtatni kívánt, így egy globális szervezeti átalakulás megy végbe a közalapítványon belül: nemzetközi igazgatóság jön létre Bereczki Csaba rendező-producer vezetésével.

Az igazgatóság a Filmunióval karöltve találja majd ki az új szervezeti működést, ami a filmdiplomáciára, a promócióra, a fesztiváloztatásra és a kereskedelmi tevékenységekre is kiterjed majd. Az új struktúra a tervek szerint lényegesen kevesebbe kerül majd az eddigi gazdálkodáshoz képest. Például a promóciót – mondjuk egy markáns cannes-i jelenlétet –, nem kizárólag állami szerepvállalással kellene finanszírozni. Mivel a fesztiválokra eljutó jelentősebb műveink már szinte kivétel nélkül koprodukcióban készülnek, a producereknek és a koproducereknek is áldozniuk kell majd a kiemelt megjelenésre. A promócióra költhető közpénzeket ezentúl pályázati rendszerben kívánják elosztani.

Az új koncepció magában foglalja a magyar filmek külföldi eladását is, amit az elmúlt években egy magáncég látott el. A Kálomista Zsuzsa vezette Hungaricom, amely a közalapítványtól kapott támogatásból vett részt a világ legjelentősebb filmvásárain és kötött üzleteket. Kőrösi szerint egy filmalapnak nem dolga, hogy egyedül uralja az eladási piacot, inkább az, hogy megteremtse annak diplomáciai és jogi kereteit, illetve, hogy az arra alkalmas cégeket támogassa. Már ha van rá pénz. De most nincs. Promócióra meg pláne.

Leköszönés és elfogadás

Návai és az MMKA útjai ma elváltak egymástól. Návai "leköszönt", a közalapítvány elnöke pedig tudomásul vette azt. A címlistából ítélve a nyilvánosságnak (is) szánt levelekből idézünk:

"Tisztelt Elnök Úr és Kuratórium,

Köszönettel tartozom az MMKA kuratóriumának, melynek 6 jelenlévő tagja és elnöke 237/2O1O.július 14. Sz. határozatával egyhangúlag megszavazta a Magyar Filmbizottság negyedéves költségvetését és tevékenységének folytatását. Én azonban mostantól más irányban fogom érvényesiteni több évtizedes szakmai kapcsolatrendszeremet. Az MMKA áprilisban beiktatott elnökével csupán egy köszönés erejéig találkoztam a filmszemlén. Hivatalba lépése óta egyetlen rövid emailt kivéve semmilyen szakmai kérdésemre nem válaszolt, és nem kereste a lehetőséget, hogy megismerjük egymás tapasztalatait, szakismereteit és terveit. Számos - gyakran sajátos - sajtómegnyilvánulásából derült ki számomra, hogy a magyar filmszakma nemzetközi filmvilágban elfoglalt helyéről és szerepéről alkotott ismeretei és elképzelései sem szakmailag, sem kulturálisan, sem erkölcsileg nem vállalhatóak, tehát nem képviselhetőek a világ filmfővárosában. Őszinte szívvel köszönöm a filmbizottságot 1999-ben létrehozó Fidesz, a főtitkár asszony, a korábbi elnökök és kuratóriumok tagjainak 11 évig tartó bizalmát, előrelátását, szakmai és erkölcsi hozzáállását" - írta Návai a leköszönő levelében,

"Tisztelt Návai Anikó!

Mindenekelőtt köszönöm a levelét, és köszönöm azt is, hogy szakmai és erkölcsi vállalhatatlanságomról értesített. Sajnálom, hogy így gondolja. Örülök ugyanakkor, hogy a tevékenységét ennyire eredményesnek látja, s nem tagadom, nagyon sajnálom, hogy a magyar filmszakmából kizárólag ezzel ellentétes értelmű jelzéseket kaptam. Ennek ellenére, ha megengedi, én nem próbálnám se szakmailag, se erkölcsi értelemben minősíteni Önt. ...Megítélésem és a kuratórium véleménye szerint a Magyar Mozgókép Közalapítvány nemzetközi tevékenysége erős átszervezésre szorul. Talán félreértette a helyzetet: a gondolkodásunk nem az Ön helyzetére irányult elsősorban, ennél nagyobb problémákra szeretnénk figyelni. Három hete a kuratórium megtárgyalta az új szervezeti és működési szabályzatot, szervezeti értelemben a holnapi naptól létrejön az MMKA-n belül a Nemzetközi Igazgatóság, s ennek vezetője, Bereczki Csaba azt kapta feladatául, hogy az európai filmalapokkal új szintre helyezze az MMKA promóciós, koprodukció-előkészítő, diplomáciai és sales-kereteket adó kapcsolatrendszerét. Ennek a koncepciónak a részeként takarékoskodunk is, és nem tagadom, nyomós érvként esett latba az Ön havi másfél millió forintos díjazásának a megtakarítása is.

...Ugyan mélyen elítélően nyilatkozik szakmai és erkölcsi állapotomról, de talán érdekelni fogja, hogy mind a kuratórium tagjai, mind az új nemzetközi igazgató, mind a Filmúnio Kft. Vezetője, tehát az Ön felettese a legteljesebb mértékben egyetértett és egyetértenek az Ön szerződésének a folytathatatlanságával. Kérem, végezetül engedje meg, hogy én is megköszönjem a magyar film érdekében kifejtett eddigi áldozatos tevékenységét, és nagyon sok sikert kívánjak a további munkájához. Őszintén remélem, ha a személyemben ellenségének is tekint, a magyar film érdekei ellen nem fog küzdeni. Ehhez kívánok sok erős és sikert!

Üdvözlettel: Kőrösi Zoltán"

Mundruczó Kornél (háttal) és csapata Cannes-ban már megtalálta a helyét