Ki találja ki a várat?
Az azonban feltűnő volt, hogy a pályázaton való induláshoz olyan feltételeket szabtak, amelynek nagyon kevés építészműhely felelt meg. Ezt némi kritikával illette a Magyar Építész Kamara is. Annak az építészirodának a forgalma, amelyik pályázni kívánt, az utóbbi három évben meg kellett haladja a 300 millió forintot, továbbá referenciái között fel kellett mutasson olyan megvalósult városfejlesztési tervet, amelynek az összértéke 180 millió forint. Ezeknek a feltételeknek azonban kevesen tudtak megfelelni. A Zoboki–Demeter & Társai Építésziroda igen, s véletlenül volt is koncepciója a Várra. Sokáig úgy tűnt, ők lesznek az egyedüli pályázók. Végül jelentkezett a KÖZTI is, ám közben a Zoboki és Demeter irodát hiánypótlásra kérték, amelyet az iroda nem volt hajlandó megtenni.
Az eredményhirdetést a pályázat kiírója e hét szerdára ígérte, de végül egy paragrafusra hivatkozva augusztus 3-ra halasztotta. Elképzelhető, hogy végül egy különös jogi megkötés következtében – amint azt az Index egy cikke is fejtegette – egyik ajánlattevőt sem választják majd nyertesnek. Vagyis ha egy közbeszerzési eljárásnál csak ketten pályáznak, s az egyiket formai okok miatt kizárják, a másikat nem nyilváníthatják győztesnek.
A döntésig sem a vagyonkezelő, sem az érintett építészirodák nem kívántak nyilatkozni. Addig azt sem lehet tudni, hogy mi szerepel a két pályázatban. Vajon milyen koncepciót találtak ki a Várra a Művészetek Palotáját tervező Zoboki Gáborék, és milyet a KÖZTI-nél a Sándor-palota felújítását is tervező Potzner Ferencék? A Zoboki-féle iroda 2008-ban a volt Honvéd-főparancsnokság romjára kiírt tervpályázat győztesének, Kis Péternek segített a tervezőmunkában. Terve része volt annak a tavaly leállított, kiemelt EU-s projektnek, amely 10 milliárd forint uniós támogatásból valósult volna meg a palotanegyedben, ha az I. kerület nem rendel el három évre szóló változtatási tilalmat épp a Zobokiék által tervezett honvéd-főparancsnoksági épületre. Zoboki korábban többször kifejtette: a budai
Vár kerületi szabályozási terve – legalább is a főparancsnokság területére vonatkozóan – „idült hülyeségek” tárháza, „nem ad lehetőséget megfelelő színvonalú épület megalkotására”. Ebben a helyi szabályozásban akadt el egyébként a Várkertbazár helyreállítása is valamikor 2005 táján. Kérdés, hogy Zobokiék vajon most mit kezdtek a hülyeségnak minősített kerületi szabályozási tervvel?
A másik iroda, a KÖZTI, tulajdonképpen a háború óta részt vesz a Vár helyreállításában, hozzájuk köthető például a Budavári palota mai képének kialakítása a sokat bírált kupolával együtt. A KÖZTI munkatársa, Potzner Ferenc tervezte az előző Orbán-kormány idején a Sándor-palota helyreállítását, és legutóbb azt a meg nem valósult mozgólépcsőt is, ami a Várkertbazár egyik meglévő lépcsőjét kihasználva szállította volna a turistákat a Duna-partról egyenesen a Nemzeti Galéria elé, s ami szintén a tavaly elbukott 10 milliárdos vári EU-s pályázat része volt.
A mostani pályázat kiírása szerint az elvárás egy olyan „koncepcióterv és fejlesztési tanulmány elkészítése a budai Várhegy területére, amely tartalmazza a terület építészeti, városrendezési, ingatlanfejlesztési programját. Tartalmazza továbbá a koncepció alátámasztását szolgáló összes szükséges szakági kiegészítő munkarészt és tanulmányt (építészettörténet, régészet, közlekedés, közmű, környezetrendezés stb.), ezen túl a Szent György tér, a királyi palota és a Várbazár területére vonatkozóan javaslatot tesz a területek és az épületek konkrét fejlesztésére, beépítésére, hasznosítására.”
A Vár rendezésére a múltban is sok elképzelés született, s jelenleg is több szereplő tervezgeti, hol, mit kellene felújítani. Például az I. kerület, amely könnyen megsértődik, ha kihagyják a tervezésből, épp az MNV Zrt. pályázata előtt kérte fel a KÖZTI-t (!), hogy mérje fel a Várral kapcsolatos építészeti-fejlesztési lehetőségeket. Ebből legalábbis nem úgy tűnik, mintha az MNV Zrt. és a kerület egy malomban őrölne. A napokban került nyilvánosságra a fővárosnak az a terve is, hogy a Fehérvári rondella alatt szőlőt telepítene a Várhegy lejtőjére, emlékeztetőül a budai szőlő- és borkultúrára. Ugyancsak az utóbbi hónapokban lett aktív a Vár ügyében a Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége , amely több vári szereplőt, intézményt asztal mellé ültetve kezdett gondolatokat gyűjteni a palotanegyed lehetséges, új funkcióiról, azzal a céllal, hogy azokból egységes hasznosítási koncepciót formáljon. A vári fejlesztési elképzelések centrumaként felfogható honvéd-főparancsnoksági épületbe például a Magyar Vidék és Tájak Házát képzelnék el, amelyet állítólag a Fidesz egyes szakpolitikusai is jónak találtak, csak azt javasolták, hogy a bemutatás ne régiós alapú legyen. A településfejlesztők az építészeti terveket csak azután készíttetnék el, miután kidolgozták a Vár megújulásának tartalmi koncepcióját. Megítélésük szerint a vári ügyek rendezésének irányítását kormánybiztos kezébe kellene adni.
Ez talán üdvös is lenne, mert a jelenlegi helyzetben bár mindenki azt gondol, amit akar, a döntés úgyis a kormány kezében van. A Fidesz előző kormányzása idején, 1999-ben kormányhatározatba foglalták a teendőket és a célokat, a határidőkkel együtt (azokból a Sándor-palota felújítását sikerült is megvalósítani). Most a kormányzati akarat még nem látszik, bár egyesek szerint az is jelent valamit, hogy az áprilisban kiírt koncepciópályázat egyelőre nem kapott kormányzati kritikát. De lehet, hogy ez csak azért van, mert a kormánynak még nem volt ideje saját koncepciót kidolgozni, s hagyja, hogy egyelőre ezt megtegyék mások.
