Zárolt összegek: éhkopp a kultúrában
A kultúra mellett az oktatást, az egészségügyet és a szociális szférát is magába ölelő megatárcát, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot sajtóhírek szerint 12 milliárd forinttal sújtja a költségvetési zárolás. Az első intézkedések alapján úgy tűnik, büdzsébeli részesedésénél jóval nagyobb arányban vállal részt ebből a magyar kultúra. Mint az elmúlt hetekben kiderült, a Nemzeti Kulturális Alap pénzéből kétmilliárd, a Magyar Mozgókép Közalapítvány állami támogatásából másfél milliárd forintot zároltak. A késve elbírált pályázatok és a megvonások miatt máris csődöt jelentett több alternatív és független műhely. Hogy a kulturális intézményrendszer további szereplőit mennyiben érinti az elvonás, arról az elmúlt hetekben többször is kérdeztük a szaktárcát, de nem sikerült információt kapnunk. Most az intézményi vezetőknél érdeklődtünk.
Az alapítványi formában működő Politikatörténeti Intézetet igen érzékenyen érinti a tervezett megvonás: tőlük hetvenmillió forintot, az éves költségvetésük huszonhét százalékát vennék el. – Ez egy brutális összeg, és komoly mértékben befolyásolja az intézet működőképességét – mondta Földes György főigazgató, aki szerint nyilvánvaló: a költségtakarékosság és a program megnyirbálása már nem elég, létszámcsökkenés nélkül aligha lehet kigazdálkodni a hiányt.
Földes hozzátette: most bánja igazán, hogy nem sikerült tető alá hozni azt a két évvel ezelőtt körvonalazódott megállapodást, miszerint a jelenkort kutató műhelyekkel – velük, az ’56-os Intézettel és a Terror Házával – középtávú, hároméves megállapodást kötött volna a kormány. A finanszírozás eme formája megóvta volna az intézményeket a napi politika hatásaitól.
Az ’56-os Intézettől ezúttal 30 millió forintot vesznek zár alá, tudtuk meg Rainer M. Jánostól: hasonló zárolásra volt már korábban is példa, tavaly év elején például egy kisebb öszszeget blokkoltak, idén azonban ezt hozzáférhetővé tették. A 30 milliós tétel azonban a költségvetési támogatásuk húsz százaléka, aminek hiánya következtében késleltetik a könyvkiadást, sőt esetleg munkatársaktól is meg kell válni, bár céljuk az, hogy a kutatóműhely együtt maradjon és a kutatómunka folytatódjon – mondta az intézményvezető.
Harsányi László, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója még tárgyalásokat folytat a kormánnyal: az emlékközpont éves támogatása kétszázmillió forint, csakhogy az év első felére járó működési költséget fedező támogatást már elköltötték, így bármiféle zárolást a maradék százmillióból kellene kigazdálkodni. Kiszámolták, hogy ha egy hónapra bezárnának, akkor jó esetben kétmillió forintot takaríthatnának meg, ám így a jegybevétel is kiesne.
Lapunk úgy értesült, a zárolások előkészítésekor a tárca különbséget tett a közalapítványi és a nagy, központi költségvetéssel működő intézmények között. Az előbbiektől nagyobb, az utóbbiaktól kisebb mértékben tervezte elvonni a támogatást, vélhetően abból kiindulva, hogy egy alapítvány több bevételi forrással rendelkezik, így könynyebben tudja tompítani a zárolás hatásait. Éppen ezért szerettük volna azt is megtudni, milyen összegű zárolásról kapott értesítést a Terror Háza Múzeum, de mint elmondták, az összegről még folyik az egyeztetés. Ennek lezárultáig nem kívántak nyilatkozni.
Valamivel reménykeltőbb a helyzet, ami a költségvetésbe tagoltan működő nagy kulturális intézményeket illeti. Az Operaház évi 5 milliárd körüli költségvetésében például nem kifejezetten nagy tétel az a bizonyos 5,5 millió forint, amelyet első körben néhány hete zároltak, de lesz egy „második kör” is, amelynek a mértékét még nem tudják, nyilatkozta lapunknak Szabó Attila, az intézmény gazdasági igazgatója. A nagyobb probléma az Opera számára inkább az, hogy a minisztérium által három éve megígért évi 5,3 milliárd forintos támogatásból tavaly már csak 5 milliárdot, idén pedig csak 4,7 milliárdot kaptak meg. Tovább csökkentheti bevételeiket és lehetőségeiket az NKA-nál zárolt 2 milliárd forint, hisz ott is több produkcióval pályáztak.
A Petőfi Irodalmi Múzeumnak sem jelent nagy érvágást a tervezett hárommillió forintos megvonás, bár ahogy Csorba Csilla, a PIM főigazgatója nyilatkozta, már ereje legvégén jár a múzeum. Ezért nem is a mostani zárolás, hanem az elmúlt másfél év elvonásai, ezek együttes hatása tehető felelőssé. Ők a béren felüli költségeken igyekeznek majd spórolni, ennek egyik formája, hogy augusztusban csak délután, kettőtől hétig tart majd nyitva a múzeum.
Nehéz helyzetben van ugyan a Magyar Nemzeti Múzeum is, de ez egyelőre nem érinti a mindennapos működést, mondta Csorba László főigazgató. Bár érzékeny és kellemetlen a megvonás (konkrét összeget nem árult el), de még kezelhető. A múzeum nehéz helyzete sokkal inkább abból a tényből fakad, hogy az utóbbi években költségvetésének több mint negyedét elvesztette.
A Természettudományi Múzeumtól 7 millió forintot vonnak zár alá –tudtuk meg Matskási István főigazgatótól –, tulajdonképpen a 723 millió forintos éves támogatás egy százalékát. A múzeum költségvetésének pozitív oldala ebből a 723 milliós támogatásból és 321 millió forint saját bevételből áll össze az idén, amiből a bérköltségek eleve több mint 600 millió forintot elvisznek, a többi pedig majdnem elmegy az épület fenntartására. Az energiaköltségeken próbálnak spórolni, ezért a múzeum augusztus 1-jétől 20-ig bezár.
A Magyar Nemzeti Galéria 655 millió forintos állami támogatásából körülbelül egy százalékot, 7 millió forintot tartanak vissza, igaz, hasonlóra az előző években is volt már példa. Akkor azonban később viszszakapták a pénzt. Nagyságrendileg hasonló összeget, 14,9 millió forintot zárolnak az egymillárdos költségvetéssel dolgozó Szépművészeti Múzeumnál – tudtuk meg a múzeum sajtóreferensétől, Lévay Zoltántól. Emiatt azonban nem lesz rövidített nyitva tartás vagy egyéb korlátozás, s remélhetőleg nem kerül veszélybe a még idén várható három nagy kiállítás sem, a múzeum ugyanis bízik a szponzoraiban.
Brutálisan nagy összegű zárolásról, százmilliós nagyságrendű elvonásról érkezett ugyanakkor hír a Budapesti Fesztiválzenekar esetében. Az együttes gazdasági vezetője azonban nem kívánt lapunknak nyilatkozni.
