Újra virulnak az érsek rózsái
Jó vadászvidék volt errefelé, nyilván ezért is építtetett 270 évvel ezelőtt az akkori kalocsai érsek, Patachich Gábor Hajóson egy barokk vadászkastélyt, akkor még földszintes, sarokpavilonos oldalszárnyakkal, emeletes középrésszel, boltozatos kocsifölhajtóval. Az ablakokra cifra, hasas ablakrácsokat szereltetett, melyek máig megvannak. Bent pedig, az egyik sarokpavilonban kis házikápolnát alakíttatott ki. Az emeletes középrész felső szintjén dísztermet csináltatott, színes műmárvány burkolattal, melynek falmezőibe az újdonsült magyar királynő, Mária Terézia és III. Károly, Erzsébet Krisztina és Lotharingiai Károly monumentális képmásait függesztette. Bár 1945 táján ezek lekerültek innen, hamarosan visszatérnek a közeli plébániáról, ahol mostanáig őrizték őket. A kastélyban visszaidéződik a XVIII. század. Nemcsak Patachich korszaka, hanem a későbbiek is. A hajósi rezidenciát ugyanis utódai is becsben tartották, nagyobbították, szépítették. Klobusiczky Ferenc valamikor 1751 és 1760 között gyönyörű, intarziás diófa ajtóval díszíttette a kis kápolnát, zárjába belevésetve a kalapos érseki címert. Ez az ajtó is túlélte a századokat, bár azóta följebb helyezték egy emelettel, s a díszes zártól is majdnem megfosztotta egy gyűjtőkedvű munkás 2007-ben.
Batthyány József érsek idején, 1767-ben az emeleti díszterem mellé szobák és szalonok sora épült. Lett műmárványos lépcsőház, vörös kőlépcsővel a kocsifelhajtó helyén, az addigi puritán fehér falakat majd mindenütt barokkos virágfüzérekkel festették tele. A földszinti nagyterem, a Sala Terrena rózsákkal lett tele, a többi terem mezei virágokkal. De ezek is eltűntek az idők folyamán, csak most, a restaurátor kaparta elő a későbbi rétegek alól. Mivel az eredeti berendezés nincs meg, a Batthyány érsek építtette szobákat barokk minták alapján újragyártott bútorokkal fogják berendezni az emeleten. A régi leltárakban pontosan megtalálható, hogy milyen bútorok voltak a terekben és pontosan mennyi – mondja Virág Zsolt.
A kastélyhoz téglafallal kerített barokk kert kapcsolódott. Kapuin ma is látható a Patachich-címer és főfigurájának, a Szerencse istenasszonyának szobra, lebbenő fátylat tartva a kezében. A „kert kerete”, a kerítés is megvan. Az ágyásokból viszont semmi, azokról csak az évszázadokkal ezelőtti tervrajzokból lehet tájékozódni.
Ami a már említett alagút titkát illeti, Mayer Edina, a leendő kastély-látogatóközpont vezetője több változatban is ismeri a legendát: gyerekkorában hallotta először, amikor még nevelőotthonként működött az épület, és édesanyja ott volt nevelő. Szóval a legenda több változatban él, az egyik szerint az alagút egészen Szabadkáig vezet, a másik szerint csak a közeli Szentháromság-oszlopig. És láss csodát, az egyik melléképület-toldalék elbontásakor találtak egy aknát, amelyből egy járat, ha teszik: alagút vezet 3-4 méter hosszan egy közeli, föld alatti kúthoz. Ezt a kis látványosságot a vendégek számára is megtekinthetővé szeretnék tenni. Jól jön az ilyesmi a kastélymarketingben. De talán még izgalmasabb a járható kémény, amely az emeleten egy szobák közti, „titkos” fűtőfolyosó: innen fűtötték egykor a szobákban lévő kályhákat. És ehhez is fűződnek legendák, még a gyermekotthoni időkből is.
Mert tudni kell, hogy 1907-től a kastély előbb árvaház, később iskola, majd állami gondozott gyerekek intézete lett, az utolsó tíz évben pedig már üresen pusztult, megyei tulajdonban. Eladni nem sikerült, szerencsére: így most pályázati pénzből szépen felújítják a köz javára. A Dél-alföldi Operatív Program keretében 472 millió forintot nyertek erre, s további 90 millió saját erővel tavaly ősszel nekifogtak a felújításnak. Szeptember második felére tervezik a megnyitót. Az épület kívülről visszakapta 1767-beli, törtfehér színét, visszaépül az első emeleti díszterem erkélye a homlokzatra.
A kastély egyik kertre nyíló sarkában kávézó, cukrászda lesz a barokk falfestmények közt, a Sala Terrenában régiós nevezetességeket kínáló információs pont, a díszterem rendezvényhelyszínként vehető igénybe, az emeleten, mint említettük, helyreállítanak néhány enteriőrt az érseki időkből, továbbá bemutatkozási lehetőségük lesz a megye művészeinek, az európai testvérmegyéknek. Külön kiállítást szentelnek az alföldi, XIX. századi vadászatoknak, a híres hajósi búcsúnak és persze az alföldi borászatnak. Természetesen a kastélynak is van borospincéje: nem maradhat kihasználatlanul.