Még mielőtt bárkiben felhorgadna a kétely, hogy lassan már mindennek, a kanáltól a villamosig, története, sőt: kultúrtörténete van, szeretném lehűteni a kedélyeket. A klímáról szóló értekezés igencsak meggyőző módon érvel amellett, hogy bizonyos korok időjárása milyen mélyreható változásokat indított el a társadalomban, művészetben, politikában és gazdaságban. És ahogy haladunk egyre beljebb a könyvben, úgy ver gyökeret bennünk a felismerés: lehetséges, hogy szinte mindent a kedvező vagy kedvezőtlen klíma, annak hatásai és következményei irányítanak?

Az éghajlatváltozás fontosságára ebben a jégesős, árvizes időszakban senkinek sem kell különösképp felhívni a figyelmét, a Saar-vidéki történészprofesszor könyve aktuális olvasmány. A könyv nem csupán a klímakutatás előzményeit, a fontosabb elméleteket, de alapfogalmakat is tisztáz. Beszél a ma már legendának számító tévedésről, ami a természet elveszett egyensúlyát vizionálta, és kíméletlenül bemutatja az antropogén (vagyis az ember kiváltotta) változásokat a klímában, az ennek nyomán indult társadalmi és politikai mozgalmat.

És mindezt nem apokaliptikus hangulatban, világvégét jósoló hangon, hanem higgadtan, lehűtve a klímakutatók sokszor túlzó aggályait, becsléseit. Ebben nekünk is nagy segítséget ad: bizonyítja, hogy időjárásunk mindig is változott, és az ember története sem más, mint az ehhez való folytonos alkalmazkodás. (Bár tény: újabban maga is a változás egyik előidézője.)

A könyv legérdekesebb része a középkori kis jégkorszak és hatásainak bemutatása. Láthatjuk, hogy a félelmet és rossz termést előidéző szélsőséges időjárás hogyan adott alkalmas érveket a boszorkányüldözésre, hogyan szivárgott be a festészetbe (Brueghel csodálatos téli tájképei) és az irodalomba (a lelkét az ördögnek eladó Faust). A kevés napsütés által kiváltott melankólia miként befolyásolta az uralkodókat, a depresszió és gyermektelenség miként torkollt örökösödési háborúkba. Ezért kerülhetett előtérbe a haragvó Isten és a lesben álló ördög, aki előszeretettel csábította el a mély szomorúságba zuhanó nőket.

Infó: Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete, Corvina, 284 oldal

Top 5

1. Niklas Luhmann: Ökológiai kommunikáció

Gondolat. Hogyan reagál a gazdaság, a jog, a tudomány, a politika, a vallás vagy az oktatás ökológiai problémákra.

2. Törő Klára (szerk.): Az éghajlatváltozás hatásai az emberi szervezetre

Medicina. meteorológusok, történészek és orvosok vizsgálati eredményei és nézetei.

3. Stephen Hawking – Leonard Mlodinov: Az idő még rövidebb története

Akkord. Hawking híres könyvének valóban rövidebb változata.

4. Hadas Miklós: A férfiasság kódjai

Balassi. a legtöbb társas helyzetben a belénk kódolt „férfi” vagy „nő” nyilvánul meg.

5. Tari Annamária: Y generáció

Jaffa. Y generáció: a mai húszévesek és harmincasok.