Beruházási összegét tekintve kétségkívül a legnagyobb horderejű a 2007-ben bezárt Erkel Színház ügye. A színházról még 2008 szeptemberében döntött az előző kormány,megállapítva, hogy elavult, életveszélyes, helyreállítása helyett célszerűbb egy korszerű, többfunkciós kulturális épületet emelni a helyén (magánbefektető közreműködésével), amelyet az év 180 napján operajátszásra használnak. A beruházás azonban mostanáig nem indult el, noha a tervet Bajnai Gordon volt kormányfő is támogatta.

A Gulyás Dénes operaénekes, Fidesz-képviselő elnökletével ülésező ellenőrző testület előtt Kálnoki-Gyöngyössy Márton helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium) elmondta, az épülettel kapcsolatos számos korábbi kifogás valódisága e pillanatban megállapíthatatlan, a korábbi kormányhatározat megvalósítása a késedelem miatt csak módosításokkal lenne lehetséges. Gulyás Dénes viszont megjegyezte, két újabb szakértői véleményt ismer, amely cáfolja, hogy az Erkel jövőre százéves épülete életveszélyes volna, ezért bezárása jelentős bevételkiesést okozott az Operaháznak, és a művészeket megfosztotta a fellépési lehetőségektől. Szerinte az előző kulturális miniszter, Hiller István „hazudott”, amikor az Erkelt életveszélyesnek állította be, és feltehetően valamely csoportnak volt érdekében, hogy az állam 25 év alatt mintegy 80 milliárd forintot költsön új épülete lízingelésére.

Lapunk korábbi tájékozódása szerint a tárca több szakértőt is meghallgatott ebben az ügyben, tegnap azonban csak az hangzott el: Szőcs Géza kulturális államtitkár máris kapott egy újabb (tehát egy harmadik) statikai véleményt, e szerint sem veszélyes közönséget fogadni az Erkelben. Gulyás szorgalmazta az épület tatarozását és megnyitását, továbbá annak megállapítását, történt-e viszszaélés, bűncselekmény ebben az ügyben.

A napirenden szereplő több más kérdésben is illetékes Hiller, aki a szocialisták részéről tagja a testületnek, nem volt jelen. Lapunk érdeklődésére titkárságán közölték, külföldi tartózkodása miatt mentette ki magát. Így azzal kapcsolatban sem hangzott el semmiféle magyarázat, miért húzódik mostanáig, és miért vált „zűrössé” a pesti Erzsébet téri Design Terminál létrehozása, amelyről még 2004-ben született kormányhatározat, és amelyről elhangzott: erre a „döglött ügyre” eddig egymilliárdot költöttek. Idén januárban hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozás indult ezzel kapcsolatban (igen furcsa, hogy a kormányzati felülvizsgálati anyagot tíz évre titkosították), és a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság most polgári pert is kezdeményez az ügyben. Az ülésen hasonló problémákat vetettek fel az MTV-székház beruházásával, az Orczy-kert egy részének BKV-tulajdonba kerülésével, az érmindszenti Ady-emlékhely és szálloda hazai támogatásának Nagyváradra „irányításával” kapcsolatban is.

Az ülésen az is kiderült: önálló szervezetként augusztus 1-jén megszűnik a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat, és a Magyar Nemzeti Múzeumba olvadva fogja ellátni a régészeti feltárásokról szóló júliusi törvénymódosítás által kijelölt koordináló, a nagyberuházások előtti feltárásokat elősegítő és tudományos szerepét.