Igaz, az ügyészség eredetileg három év börtönbüntetést kért a kiállításnak helyt adó Andrej Szaharov Múzeum egykori igazgatójára, Jurij Szamodurovra és a Tretyakov galéria legújabb kori részlegének korábbi vezetőjére, Andrej Jerofejevre. A pénzbüntetéssel a középutat választotta a bíróság, indoklásában azonban lényegében a pravoszlávalapú Népi Gyűlés álláspontja érvényesült. E szerint a kiállítás „érzelmi sérülést okozott és megsértette őket emberi mivoltukban” – tartalmazta a bírói indoklás, amely szerint az installáció (azaz a lepedőbe vágott lyukon keresztül megtekinthető profán tárgyak és keresztény szimbólumok, mint a Miki egérrel kombinált feszület) a kereszténység nyilvános meggyalázása volt.

A bíróságra nem hatott az az érv sem, hogy a kiállítás zárt térben, múzeumban volt látható. A döntés, kritikusai szerint, az állam szekuláris alapjait kérdőjelezi meg: az orosz emberi jogi biztos, Vlagyimir Lukin és Alekszandr Avgyejev kulturális miniszter egyaránt ízlésbeli és nem jogi kérdésnek tartotta ugyanis a kiállítás megítélését. Még akkor is, ha a tárlat nem tagadta, hogy az egyház növekvő szerepére kíván reflektálni. Olyan műveket gyűjtött össze, amelyek bemutatását a vallásos csoportok várható reakciója miatt egyetlen múzeum sem vállalta. Különösen, hogy a pravoszláv gyökereit a világi berendezkedésű állam ellenére előszeretettel hangoztató orosz vezetés a Szovjetunió felbomlása óta egyre aktívabban keresi az egyházzal a szoros kapcsolatot.

A szervezők mellett a múzeumi szakma is kiállt: „A kiállítás a helyén volt egy kiállítóteremben” – mondta a Modern Művészetek Állami Központját igazgató Mihail Mindlin, megjegyezve, hogy a modern művészet lényege a provokáció, amely új elgondolásokat szül. – Ha üldözni fogjuk a művészeket, akkor a társadalom esztétikai fejlődésére keresztet vethetünk – tette hozzá.

Az ítélet ellen mind a szigorúbb büntetést váró Népi Gyűlés, mind az elítéltek fellebbeztek.