Cigányútra ment kultúrközpont
Az új romaközpont két fővárosi intézményt, a Napházat és a Cigány Házat (Romano Kher) is befogadná. Makai István, a Fővárosi Cigány Önkormányzat elnöke a fővárosi döntés után azt mondta: a közbeszerzési pályázat kiírása után megkezdődhet a volt Dekoratőr Iskola felújítása, 2010 januárjában kiírhatják az intézmény igazgatói pályázatát, és legkésőbb nyár elején már az első programot is megtarthatják.
A 2400 négyzetméteres épület felújításához a magyar állam 900 millió forinttal járul hozzá. Az is elhangzott, hogy az intézmény zökkenőmentes működése érdekében a Miniszterelnöki Hivatal és az oktatási minisztérium közszolgálati szerződés keretében, „indulásként” évente 100-100 millió forint értékű szolgáltatást vásárol a kulturális központtól. A központ élére idén tavasszal Kathy-Horváth Lajost nevezték ki. A korábban a zenei életben nagy hírnevet szerző férfi öt évig irányíthatja az intézményt.
Vezető tehát van, csak az épülettel nincs minden rendben. A volt Dekoratőr Iskola felújításra vonatkozó építési engedélyét ugyanis a VIII. kerület megvétózta. A józsefvárosi önkormányzat szerint több ponton is törvénysértő módon járt el a VII. kerületi építési hatóság, amikor november 18-i határozatában engedélyezte a fővárosi önkormányzatnak, mint a VIII. Kerület, Szentkirályi utca 7. szám alatti iskolaépület tulajdonosának, hogy az épületben belső átalakítással Fővárosi Roma Kulturális Központot alakítson ki.
A kerületvezetés szerint a fővárosi önkormányzat egyszerűen meg akarta kerülni a helyi önkormányzatot egy olyan ügyben, amely a józsefvárosiak jogos érdekét érinti. Józsefváros fellebbez a döntés ellen, és hatástanulmányokat vár a fővárostól. A fellebbezés elbírálása jelenleg is folyamatban van a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal előtt – tájékoztatta lapunkat az önkormányzat.
Józsefváros szerint egy ilyen nagy forgalmat vonzó oktatási és kulturális központ megoldhatatlan parkolási problémákat generál a szűk történelmi Belső-Józsefvárosban, illetve az épület funkcióváltása, az odatervezett állandó kulturális rendezvények a lakók nyugalmát is veszélyeztetik. Az épületre kiadott elsőfokú építési engedély egyáltalán nem rendelkezik az épület maximális befogadóképességének meghatározásáról, melynek alapján a környezeti hatásokat egyáltalán mérni lehetne. Az elmúlt hónapokban ugyanakkor több roma szervezet is tiltakozott az új központ létrehozása ellen, mivel az épület alkalmatlan a feladat ellátására: helyette egy használhatóbb épületben, országos hatókörű romaközpontot szeretnének.
A Főpolgármesteri Hivatal sajtóirodájától kapott tájékoztatás szerint a fővárosi önkormányzat régi adósságát igyekezett törleszteni, amikor elhatározta, hogy legyen végre megfelelő otthona a fővárosi roma oktatásnak és kultúrának. Ezért a saját tulajdonában lévő, több mint 300 millió forint értékű ingatlanát áldozta erre a célra. A főváros tud arról a nagyszabású, több milliárd forintos beruházási elképzelésről, amelyet a nyilvánosságban megszólaló roma közéleti személyiségek szorgalmaztak. Az ő elképzelésüket és a főváros terveit határozottan el kell egymástól választani, hiszen a főváros nem országos központot kíván építeni, hanem olyan fővárosi intézményt, amelyben biztosítani tudja a több évtizede nem megfelelő körülmények között dolgozó roma intézményeinek hatékony működését. A működtetés pénzügyi hátterét, évi 210 millió forintot a fővárosi önkormányzat a költségvetésében biztosítja.
A sajtóiroda szerint az építési engedély megkérésekor törvényesen járt el a főváros, hiszen a közigazgatási hivatal Józsefváros elfogultsága miatt tette át az ügyet a VII. kerületi építésügyi hatósághoz. Arról, hogy a VII. kerület követett-e el hibát, a regionális államigazgatási hivatal dönt. Jelenleg a másodfokon eljáró hatóság vizsgálja az építési engedélyt.
A Szentkirályi utca 7. alatti összevont intézményben egyébként nem lesz funkcióváltás, a jogelőd intézmények és az új szakmai program által kijelölt feladatokat fogja ellátni (oktatás, művészeti műhelymunka, kiállítások stb.). Az intézmény kulturális feladatai túlnyomó részben a Khamorro Népszínház utcai épületében, annak színháztermében valósulnak meg. A parkolással összefüggő problémák áthidalását pedig elősegítheti az utca végén már meglévő és az épülettel szemben jelenleg épülő parkolóház. A Palotanegyedben számos országos oktatási és kulturális intézmény található, amelyek működésében nem okoz fennakadást a parkolási lehetőség esetleges hiánya. „Nem szeretnénk azt feltételezni, hogy csak a roma intézmény és kultúra befogadása jelent áthidalhatatlan problémát a kerület, annak legreprezentatívabb része, a Palotanegyed számára” – summáz a sajtóiroda.
Kathy-Horváth Lajostól annyit tudtunk meg, hogy ha minden jól megy, egy hónapon belül írhatják ki a közbeszerzési pályázatot az épület átalakítására, átépítésére. Azt ma még senki sem tudja pontosan megmondani, hogy mikor nyitja meg kapuit az intézmény.
Daróczi Ágnes kutató ugyanakkor, aki 2009-ben háromszor is felszólalt a fővárosi közgyűlésben a fővárosi roma oktatási-kulturális központ ügyében, továbbra is hangsúlyozza: az, hogy az állam által tavaly felajánlott 900 millió forintot erre az alkalmatlan fővárosi helyszínre költik, kizárólag „a hatalmi arrogancia győzelmének” tekinthető. Keserűen hívja fel arra is a figyelmet, hogy „a hegedűművész-főigazgató első ténykedése volt megszabadulni a korábbi Romano Kher-igazgató Zsigó Jenőtől. Huszonhárom évnyi munkálkodás, számtalan – tízezreket megmozgató – rendezvény, pótolhatatlan kiadványok, olvasótáborok százainak megszervezőjét kényszernyugdíjazta a főváros”.
