Mozart a magzatvízben

Kodály Zoltán mosolyog a mennyben. Több mint hatvan éve, hogy kinyilatkoztatta: a gyereket már magzat korában ismertetni kell a zenével. Most itt egy csapat, amelyik igazán komolyan veszi a mestert. Pocakzenéjüktől állítólag még okosabb is lehet a gyerekünk.

„Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődjék a gyermek zenei nevelése, azt találtam felelni: kilenc hónappal a születése előtt” – mondta Kodály Zoltán 1948-ban, egy művészeti nevelésről szóló párizsi konferencián. – A fenti gondolatot rongyosra idézték már, ott szerepel a Ringató nevű baba-mama foglalkozások honlapján és majd minden bölcsőde nevelési elvei közt. Ennek szellemében tart telt házas babakoncerteket Fellegi Ádám és muzsikálnak kéthetente csecsemőknek a MüPában a zeneművészeti egyetemisták is.

pocakzene
pocakzene

Amit azonban Békési Zsuzsanna tanárképző tréner a Geppetto Belsőépítész Stúdió formatervezőjével, Kucsera Péterrel közösen megálmodott, az egészen újfajta megközelítése a kodályi elvnek. Ők nemcsak a magyar zeneszerző, hanem egy francia fül-orr-gégész, több pszichológus, pedagógus és muzsikus tapasztalatait is bedobálták abba a kalapba, amelybe a Pocakzene nevű eszköz nélkülözhetetlen kellékeit gyűjtötték. Valójában egy csinosra dizájnolt MP3-lejátszóról van szó, speciális, beépített hangszóróval. A korong alakú szerkezethez úgynevezett rámaklipszet tervezett Kucsera, egy cserélhető szilikonkarikát, amelyet a pólója, blúza, sálja egyik oldalára illeszthet a kismama, a szövet másik oldaláról pedig belepattintja a lejátszót. A tárcsa külső felületén simítással válthat programot az anyuka, az eszköz pocak felőli része pedig maga a babahangszóró. Ez küld – az összhatásba a magzatvíz misztikus akusztikáját is belekalkuláló – komolyzenei csomagokat a pocakba, miközben fülhallgatón a mama ugyanazt hallja.

Mellesleg a pocakzene-hallgatáshoz nem kell mozdulatlanul feküdni, sőt a programok között találni kifejezetten kocogáshoz, tornához, takarításhoz való pörgősebb muzsikát is. –Van olyan programunk is, a Dúdoló, amelyet egyetlen zenei vezérmotívum határoz meg, ezt az anyukák könnyen megtanulhatják – magyarázza Békési Zsuzsanna, és elmeséli: ismer olyan természeti népet, amelyben az anya a terhesség kilenc hónapja alatt ugyanazt a dalt dúdolja a kicsinyének. Majd a szülés után ugyanezzel a dallammal a legnagyobb felfordulásban is rögtön meg tudja nyugtatni a csecsemőt. – Tudvalévő, hogy a gyerekek fejlődési ívében az első évek a legdinamikusabbak. Az agy például az ötödik évre 90 százalékban befejezi a növekedését, strukturálódását. Úgy gondolom, ehhez képest vétek lenne kihagynunk kilenc hónapot!

Persze nem mindegy, hogy ebben a negyven hétben mi mindent küldünk az anyaméhbe. A Pocakzenét kifejlesztő csapat olyan zeneműveket válogatott össze, amelyekből hiányoznak a hangosabb basszusok és a hirtelen stílusváltások, mert ezek megijeszthetnék a babát. Akárcsak a túl nagy hangerő, úgyhogy ezt maximálták is a lejátszón.

Hogy mennyire hasznos vagy hiábavaló dolog komolyzenei koncerteket tartani egy anyaméhben lubickoló kis lénynek, arról lehet vitatkozni. A szkeptikusokat általában olyan, a magzat értelmét, fogékonyságát igazoló eredményekkel igyekeznek meggyőzni a kutatók, mint hogy a kicsi álmodik odabent, és már közvetlenül a születése után felismeri az anyanyelvét. Bizonyított az is, hogy a muzsika hasznára van a későbbi beszédfejlődésnek, a Pocakzene pedig mint közös szülő-gyerek élmény erősíti a kötődést, oldja a stresszt. Ezeknél is meggyőzőbbnek hatnak azonban Békési Zsuzsanna történetei afrikai meg dél-amerikai törzsekről, köztük olyanról, ahol nemhogy érezni és érteni képes emberi lénynek, de a közösség teljes jogú tagjának tartják a „pocakot”.

„A test Rómája”

Minden út a fülbe vezet, állította az emberi test idegrendszeréről írva a francia fül-orr-gégész, Alfred A. Tomatis. Mivel hallószerveinken szinte minden koponyába vezető idegpálya átfut, megfelelő hangstimulációval sokkal több területet befolyásolhatunk, mint csak a hallást, állította. Tomatis felfedezése az úgynevezett Mozart-hatás, vagyis a komolyzene gyógyító ereje. Igaz, a csodaeffektushoz a tudósnak itt-ott át kellett alakítania a zeneműveket, például ki kellett emelnie belőlük a felhangokat. Teóriájának népszerűsített verziója szerint Mozart zenéje még okosít is, vagyis a korai gyermekkori találkozás a komolyzenével serkentőleg hat az értelmi fejlődésre.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.