A majomszabású ember
Persányi Miklós, a budapesti állatkert főigazgatója azt mutatja meg, hogy az eredeti helyzettől, amikor a nagyjából egymillió, korlátozott védelmi képességű ember az állatoknak kiszolgáltatva élt, néhány évezred alatt eljutottunk odáig, hogy hatmilliárd-nyolcszáztízmillióan már nagy versenyben vagyunk az egerekkel és a patkányokkal a Föld legnagyobb egyedszámú emlősének címéért. S ma már szinte sehol sem élnek állatok emberi szomszédság nélkül. Sőt, a természeti feltételeket is az ember teremti meg nekik, például a nemzeti parkok létrehozásával és fenntartásával.
Az emberi társaság miatt régen eltűnt már a dodó (remetegalamb), és gyors ütemben követik őt pusztulásban az emlősök is. 1627-ben halt ki az őstulok, 1670-ben a tengeri tehén, 1795-ben a szardíniai patkánynyúl, 1799-ben a délafrikai kék lóantilop, 1883-ban a kvagga, 1895-ben a tarpán, 1933-ban az erszényes farkas...
Kihalás fenyegeti az emberszabású majmokat is, akiket Persányi szerint más névvel kellene illetni, mert génállományuk az emberéhez jobban hasonlít, mint a majoméhoz.
Azt írtam: majmok, akik. Csányi Vilmos bizonyítja, hogy az állati és emberi intelligencia között csak fokozati eltérés van, az állatok nagy része tudja, hogy ő „valaki”. S személyiségét nagyban befolyásolja az emberi környezet. Az intelligencia fejlettségét bizonyítja, hogy hazudni is tud.
Ha a majom szeme láttára teszik az ételt három doboz egyikébe, a bejövő embernek megmutatja, melyikben van, és boldogan elfogyasztja, amit kap belőle. De annak az embernek, aki egyedül falja fel a banánt, másodszorra már nem mutat semmit, és ha az mégis kinyitva egyet, megtalálja, amit keres, a majom legközelebb üres dobozra mutat. A „jónak” segít, a „rosszat” megpróbálja becsapni: hazudik neki.
Ismerős, nem? Nagyjából enynyire számítanak tőlünk a politikusok. És mi vajon többre tartjuk őket?
Infó: Popper Péter–csányi vilmos–Persányi Miklós: e gymásra nézve (társaink a tengerimalacoktól a csimpánzokig) Saxum. Az élet dolgai-sorozat.
Top 5
1. Szabon–Gall–Hanga–Kovács–Persányi–Sós: Ablak a természetre
Fővárosi Állat- és Növénykert. Évszázadok állatkertje Budapesten.
2. Csányi Vilmos: Az emberi természet
Vince Kiadó. Humánetológiai gondolatkísérlet: az ember és társadalma.
3. Popper Péter: Sárkányok barlangja
Saxum. Az élet örök kérdései, köztük az egyik legfontosabb: Ki vagyok én?
4. Állatok végveszélyben
National Geographic. Az emberi népesség növekedése, a természetes élőhelyek beépülése veszélyezteti az állatvilágot.
5. Lutz Bartuschek: A kanári
Cser Kiadó. Kisállatainksorozat. Hogyan tartsuk és gondozzuk.