Törvénysértés nem volt
Elkészült, és a múlt héten az alapítók elé került az a konszolidációs terv, amely radikálisan visszafogja a pénzköltést, és 2013-ig túlnyomórészt „ledolgozza” a közalapítvány jelenleg 6,5 milliárdos szerződési kötelezettségvállalását. (Megtudtuk, az összeget növelő 1,4 milliárdos további filmtámogatási szándéknyilatkozat kezelését is megváltoztatják.) Kőrösi Zoltán, a vezetőtestület elnöke az általa fölkért átvilágítók megállapításaira hivatkozva úgy véli: felelőtlen túlköltés történt az elmúlt nyolc évben az MMK-ban. „Ez 2002 után kezdődött, a Medgyessy-kormány filmtámogatási ígéretei nyomán – amelyek csak részben teljesültek –, majd folytatódott Bozóki András kulturális minisztersége idején, amikor megvontak egyévi állami támogatást, és bankhitelek fölvételére ösztönözték az MMK-t. Legalább ettől kezdve határozottan vissza kellett volna fogni a filmeknek utalt pénzeket. Ennek ellenére az utóbbi években minden korábbinál nagyobb számú, évi 25–30 magyar játékfilm készült részben bankkölcsönből” – mondja az elnök, megjegyezve, a mindenre kiterjedő átvilágítás törvénysértést nem tárt föl, nincs tehát „BKV-ügyekhez” hasonló az MMK-nál.
Információink szerint a vizsgálat igazolta, a korábbi kormánnyal összesen mintegy 26 milliárdos költségvetési támogatásról szóló szerződéseket kötött a közalapítvány, és az előző vezetés úgy vélte, ezek kellő fedezetet nyújthatnak a jelentős kötelezettségvállalásokra, a túlköltés tehát – szerintük – nem „felelőtlen”. Tény, hogy a felpörgetett játékfilmgyártás révén fiatal rendezők tucatjai jutottak lehetőséghez (a filmkészítésben közreműködő szakembergárda pedig munkához), és nem kis részben ennek köszönhető több magyar siker a legrangosabb világfórumokon is –például a berlini vagy idén a cannes-i nemzetközi filmfesztiválon. Jóllehet, ellentmondásos e filmes expanzió. Nem tartott lépést vele a filmterjesztés bővülése, a játékfilmek árnyékában pedig alulfi nanszírozták a dokumentum- és animációs alkotásokat.
Három területen akarja véghezvinni az MMK a mostani konszolidációt. „Magunkon kezdjük, egyharmaddal csökkentjük a közalapítvány működési költségeit: eladtuk három autónkat, a közszférához igazítva rendezzük a munkatársak bérét, felmondtunk a külsős szakértőknek (közülük volt, aki havi 2,4 milliós (!) díjat vett föl számlával – A szerk.). Kedvezőbbé alakítjuk át a banki adósságállományt; és radikálisan csökkentjük a támogatott játékfilmek számát, legfeljebb évi 8–10 produkcióra” –sorolja a kuratóriumi elnök, aki a személyi változásokról elmondja, új gazdasági igazgatót neveznek ki Kresz László pénzügyi szakember személyében, és a fölállítandó egyszemélyes nemzetközi iroda igazgatói posztjának betöltésére Bereczki Csaba filmrendezőt, a Mokép korábbi vezérigazgatóját kérik föl. (Az iroda fölállításával a fesztiválszereplésen túl a magyar film erőteljesebb piaci jelenlétét is el akarják érni a világban.) Hozzáfűzi: feltétele a konszolidáció sikerének, hogy teljesüljön a 2013-ban lejáró támogatási kormányszerződés. De még így is fenyegeti a közalapítványt az új kabinet által elrendelt pénzügyi zárlat – ennek a kulturális területet érintő összegéből egyelőre csak a kulturális alap 2 milliárdja ismert.
Filmszakmai vélemények szerint nagy összegű zárolás „fejre állíthatja” az egész filmfinanszírozást, amelynek szerkezetét és állami mértékét egyébként Brüsszellel kötött, 2013-ig szóló megállapodás határozza meg. Épp a cannes-i sikerek után okozna blamázst az országnak, ha leállna a hazai filmgyártás, nem beszélve arról, hogy több ezer ember veszíthetné el munkáját. Az MMK konszolidációs tervéről szóló alapítói eszmecsere egyik résztvevője, Muhi András producer érdeklődésünkre megjegyezte, máris súlyos gondot okoz, hogy nem hirdették meg a koprodukciós pályázatot, mert emiatt nem tárgyalhattak a hazai producerek idén Berlinben és Cannes-ban nemzetközi együttműködésben készülő magyar filmtervekről. Marad a külföldi bérmunka vagy a reklámfilmezés, esetleg a televíziózás. A producer egyébként kezelhetőnek tartja az MMK pénzügyi problémáit a konszolidációs terv alapján, és nagyjából ez volt az alapítók véleménye is. Az ugyancsak jelen levő Kamondi Zoltán filmrendező megjegyezte: tudják, hogy a kormánynak tartania kell az államháztartási hiánycélt, és többletforrásra most a filmszakma nem gondolhat, ám létkérdés, hogy a költségvetési támogatásról szóló hatályos kormányszerződés teljesüljön.
