Vagy ötven éven keresztül írta szép betűit iskolai füzetekbe Lesznai Anna. Végigírta az egész huszadik századot. Aligha van a kor magyar szellemi életének számottevő alakja, akiről ne írt volna valamit. A gazdag zsidó földbirtokos lánya, a zempléniMoscovitz Amália viharos magánéletét, a még viharosabb magyar történelmet és saját eredeti gondolatait jegyezte naplóiba, amelyet most kiadott a Petőfi Irodalmi Múzeum. A vaskos kötet nem ágy melletti olvasmány, már csak azért sem, mert Lesznai, ugyan vallott benne magáról, kapcsolatairól, szerelmeiről, de nem úgy, ahogy azt a „most minden intimitást megtudhatsz azokról, akiket eddig csak szoborként láttál” alcímű kiadványok szokták. Ezzel lehet, hogy rontom a könyv piaci forgalmát, de ezt el kell mondani előljáróban. Ráadásul Lesznai, aki író, költő, képzőművész, iparművész és meseíró volt egy személyben, akinek pedagógiai gondolatait máig nem értékelték, hasznosították eléggé, a jegyzeteket inkább magának, a jelennek, mint az utókornak szánhatta.

„Ezek gondolkozófüzetek”, jellemzi a naplókat Török Petra művészettörténész, a kötet szerkesztője. A kor, és a szellemi körök, ahol jelen volt, ahová tartozott, került a húsz irka valamelyikébe. Szerepelt családja is, de nem annyira, ahogy ezt egy kétgyerekes anyától elvárnánk. Feltűnik a tízes években az úgynevezett Vasárnapi Kör, később a Tanácsköztársaság után Bécsbe menekült emigránsok világa. Török Petra szerint elképesztően sokféle ember tartotta fontosnak, hogy Lesznaival barátkozzon. A művész nyilvánosan jegyzetelt, volt, hogy a társaság valamelyik tagja elkérte tőle az aktuális füzetet, hogy felhasználja a kerek betűkkel leírt gondolatokat. Rengeteg mindent meg lehet tudni a naplóból Lesznai második férjéről, Jászi Oszkárról, vasárnapi körbeli barátairól, Balázs Béláról és Lukács Györgyről, a

Nyugat nagyjairól. Ady verset írt hozzá. Barátkozott Kassákkal és József Attilával, Bartókkal és Kodállyal. Sok minden kiderül arról is, hogyan éltek a magyar radikális emigránsok Bécsben a forradalmak után, miről beszélgettek, miben bizakodtak. Török arra is felhívja az olvasó figyelmét, hogy nagyon sok alkotói tervet, vázlatot írt naplóiba Lesznai. Ilyen elképzelése volt a Szerelem mesekönyvének megírása, vagy az inkább filozófiai szándékú, Bécsben született Nagy állatos könyve.

A szerkesztő alapos biográfiával közli a naplójegyzeteket. Nem kevésbé érdekes a z itt szereplő személyekről készült rövid életrajzi adatközlés. Felsorakozik a múlt századi magyar progresszió. Hiszen mindenkinek volt valamilyen kapcsolódása Lesznai Annához. A kötet élvezetét könnyíti a sok kép, fotó és rajz. Múzeumi kiadványról van szó, így a képminőség nem éri el a drága albumokét, de azért elég jó ahhoz, hogy képet kapjunk a Kezdetben volt a kert szerzőjének privát, családi világáról. A kötet szerkesztője szerint a naplók elolvassása feltehetően megváltoztatja a némelyekben élő édeskés, szecessziós Lesznai-képet, A meseíró gazdag nőét, aki vezető intellektusok között éli az életét. Fény derül őszinte emberségére, nőiességére, művészi eredetiségére.