Nem kérdezem, tudják-e, mert nyilván tudják, hogy Hitlernek egy heréje volt, és szobafestőként dolgozott. Azt is, hogy Mata Hari volt minden idők legnagyobb kémnője. Azt meg pláne, hogy a vikingek fedezték fel Amerikát, Néró felgyújtotta Rómát, és igen, a trianoni békeszerződés leginkább azért alakult úgy, ahogy, mert nem szeretik a magyarokat.

Ennyit igazán mindenkinek illik tudnia.

Ha bólogatnak, akkor keresve sem találhatnak jobb olvasmányt a pécsi történésznél, aki csokorba szedte a történelemmel kapcsolatos tévhiteket. Azokat, amelyeket már nemegyszer hallottunk kocsmában, vonaton ülve, ezerszázalékos meggyőződéssel, s nem volt mit válaszolnunk, hiszen számos más dolog erősíthette fel a legendát. Néró esetében például Sienkiewicz Quo Vadis című regénye és a belőle készült film, melynek vonatkozó jelenete örökre beéghetett a tudatunkba. Pedig nem így történt, a művészetekbe szerelmes császárnak semmi érdeke nem fűződött ahhoz, hogy elpusztítsa saját, műkincsekkel megpakolt palotáit 200 ezer más római hajlékával együtt. Igazából a tűzvész kipattanásakor ötven kilométerrel is arrébb lévő Néró úgy viselkedett, hogy azt minden mai politikus megirigyelhet -né: leengedte a gabona árát, a hajléktalanoknak barakkokat ácsoltatott, sőt még a császári kertekbe is beengedte őket. Hitler maximum akvarelleket festegetett, majd Führerként építészeti vázlatokat készített, és ő skiccelte fel a bogárhátú Volkswagent is, de soha nem töltötte az idejét mázolással. A hiányzó here legendájáról leginkább egy második világháborús gúnydal tehet, és biza, Mata Hari inkább a lepedőakrobatikához értett, mintsem a hírszerzéshez.

Hahner gyűjtése nem a szakmának szól (bár az egyperces magyarázatokhoz képest igencsak alapos munkát végez), hanem a sokszor hitetlenkedő olvasónak. Ezért pergő, gördülékeny, és élvezetes a stílusa. Aki pedig alaposabban utána akar járni a dolgoknak, az úgyis megteszi. Ott van például a Romsics Ignác szerkesztette Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelemről című tanulmánygyűjteménye vagy a mostanság megjelent Trianon-legendák (Ablonczy Balázs). Hahner azoknak szánta a könyvét, akik vissza akarnak szólni a kocsmában, ha sületlenségeket hallanak. És ezért még olyan – történészeknek túl forró – közelmúltbeli témát is felvesz a listára, hogy Amerika az olajért indította meg a második iraki háborút. Na, mit gondolnak: így volt?

Lehet rendelni a következő kört.

Infó: Hahner Péter: 100 történelmi tévhit, avagy amit biztosan tudsz a történelemről – és mind rosszul tudod, Animus, 320 oldal.

Top 5

1. W. B. Marsh–Bruce Carrick: 365 érdekes, fontos esemény

Kossuth. Történelem napról napra.

2. Charles fenyvesi: Elmélkedések egy kerti padon

Európa. A Washington Post és New York Times riporterének esszéi a múlt századból.

3. Garaczi László: Arc és hátraarc

Magvető. A már felnőtt lemur találkozása a katonasággal.

4. Mészöly Miklós: A negyedik út

Jelenkor. Életműsorozat. Tanulmányok: egy kor dokumentumai.

5. Orhan Pamuk: Az ártatlanság múzeuma

Ulpius­ház. Nobel­díjas török író a szerelemről.