Húsz év után – száz év előtt
– A magyar közvélemény és a szellemi élet sokszor teljesen eltérő módon értelmezi a rendszerváltás óta eltelt két évtizedet, mi ezeket a szempontokat szerettük volna összefogni, kielemezni, felmutatni – magyarázza Földes György, a könyvsorozat szerkesztője. Nem egységes kép megteremtésére törekedtek, hiszen a tárgyilagos megítélés talán legfőbb akadálya, hogy még túlságosan közeli történésekről van szó. A sietséget a szerzők saját közéleti felelősségükkel indokolták. Úgy érzik, „civil” segítséget kell nyújtaniuk a magyar gazdasági, szellemi és politikai élet szereplőinek egy minél szélesebb körű helyzetértelmezés létrehozásában. Az idő szorít, és nincs értelme várni hosszú éveket, évtizedeket, főként akkor nem, ha Magyarország változtatni akar. Márpedig a cél épp ez: egy nemzeti jövőkép megalapozása a sorozat nyomán kibontakozó viták során. Egy modernebb ország körvonalainak megteremtése.
A különféle szemléletek gazdagságát egy másfajta egység ellensúlyozza. A munkatársak a megkérdőjelezhetetlen alapot a kutatói megközelítésben állították fel: nem engednek a módszertani igényességből. A sorozat köteteinek műfaja a tudományos esszé, nem véletlenül, hiszen elsődleges szempont volt az olvasóbarát stílus megteremtése volt, s bizony elég csak belelapozni a kötetekbe, hogy lássuk, ez maradéktalanul sikerült a szerzőknek. A terjedelem is adott (ez fűzi még szorosabbá a helyzetjelentés egyes darabjait), 6-7 ív terjedelemben készítették el a munkatársak szakterületük egyes problémáinak elemzését. A sorozatot 14-15 kötetre tervezik és reményeik szerint az év végéig be is fejeződik a kiadás.
Az első kötet tavaly év végén jelent meg. Ripp Zoltán történész Eltékozolt esélyek? címmel a rendszerváltás értelmét és értelmezéseit, az elmúlt húsz év politikai történeseit vizsgálta. Arra tett meggyőző kísérletet, hogy felkutassa azon gondok eredetét, amelyek az új rendszer társadalmi megítélése körül szaporodtak föl, hiszen a közélet legnagyobb és meg-megújuló vitái épp ennek kapcsán lángoltak fel. Laki László A rendszerváltás, avagy a „nagy átalakulás” című kötete majdhogynem szerves folytatása az elsőnek, annyi különbséggel, hogy az értelmezésbeli problémák feltérképezése és a rendszerváltások jellemzőinek elemzésén túl a magyar újkapitalizmus működését is megvizsgálja. Az eddig megjelent kilenc kötete közül szintén figyelemreméltó Sipos Balázs Média és demokrácia Magyarországon című kötete, amely a politikai sajtó mibenlétét, átalakulását elemzi, illetve megpróbálja leírni, hogy jelenlegi állapotában miként hat a demokrácia működésére. Krémer Ferenc a rendészetpolitika kudarcait sorolja fel a sokatmondó, Rossz döntések kora című munkájában. Meglátása szerint az élhetőbb társadalomért folytatott eddigi küzdelem ezen a téren majdhogynem teljes sikertelenséggel zárult... Külön kötetet kapott a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazás (majd törvény) kapcsán előtérbe került identitáspolitika. Otthonosság és idegenség című munkájában Egry Gábor az elmúlt húsz év különféle nemzetfelfogását, a kollektív emlékezettel kapcsolatos problémákat vette górcső alá.
Ma délután öt órától a Politikatörténeti Intézetben a sorozat két további darabját mutatják be az érdeklődőknek. Wéber AttilaMetamorfózisok címmel a magyar jobboldal két évtizedének történetét elemzi, míg Galló Béla Az újkapitalizmus régi világa című kötetében a biztonság, a geopolitika és a nemzeti mozgástér fogalmait járja körül a globalizáció korában.
