Egy óra irónia

Márai-óra nem csak idősebbeknek és haladóknak: Kőváry Katalin pinceszínházi sorozatának legújabb darabjából kiderül, hogy mi fán terem a kenguruuszály, és hogy kik azok a szegény gazdagok.

Nem túlzás szériáról beszélni: a Kaland, a Válás Budán és Az igazi bemutatói után Kőváry Katalin rendező és alkotótársai most Márai Sándornak a többség számára talán kevésbé ismerős arcélét mutatják meg. A május közepén a Pinceszínházban bemutatott Fizess nevetve! című, július 2-án a Petőfi Irodalmi Múzeum szabadtéri fesztiválján újra látható est színlapján álló Márairónia alcímként és műfaji megjelölésként egyaránt érthető. Az előadás játékmestere és „kommentátora” Vallai Péter. Segítői Györgyi Anna, Alberti Zsófia, továbbá Schnell Ádám és Szirtes Balázs, Tallián Mariann pedig hegedűn szól közbe időről időre.

Az ötlet, hogy bő egyórás válogatásban a „humorista” Máraival szembesüljünk, legalább annyira meglepő, mint amennyire kézenfekvő. Falrengető kacagást, harsány mulatságot azonban senki se várjon: az előadás alkotóinak eszük ágában sincs bizonyítani, hogy az író a magyar kabaré méltatlanul elfeledett nagy alakja volna. Viszont aki kicsit is ismeri Márai műveit, jól tudja, hogy finoman cizellált, intellektuális humora áthatja majd minden szövegét. Az esten hallunk idézetet többek között a Füves könyvből vagy A szegények iskolájából, de a műsor gerincét a szerzőnek néhány éve önálló kötetben megjelent publicisztikai írásai adják. Érthető módon, teszem hozzá, hisz e műfajban muszáj rövidnek és frappánsnak lenni, és az se baj, ha egy-két bon mot vagy kurta, megjegyezhető anekdota is belefér a pár flekknyi terjedelembe.

Mint mondjuk ez: „Soha nem felejtek el egy szentimentális síbert, aki Párizsban sírva magyarázta nekem, hogy egy üzlet, amin negyvenezer frankot kellett volna keresnie, nem sikerült, s már csak négyszáznyolcvanezer frankja van. Én az emberi fájdalmat soha nem bírom látni, s bár nekem csak negyvennyolc frankom volt, vele sírtam”.

A részlet az est címadó darabjából, a Fizess nevetve! című újságcikkből való, melyet Márai Sándor a harmincas évek elején, a gazdasági világválság idején írt. Válságok jönnek és mennek, fizetni viszont mindig kell. És ha már egyszer kell, akkor tényleg jobb, ha nevetve tesszük.

Infó: PIM Fesztivál,2010. július 2.

Top 5

1. Rebecca

Június 28-án az évadban utoljára látható az o perettszínházban a Manderley-ház asszonyáról szóló musical.

2. Esőember

Filmvászonról egyenesen a színpadra: keddtől szombatig minden este Esőember a belvárosi színházban.

3. Kurátorok

A soproni Volt Fesztiválon július 2-án délben látható „valami a Kurátorokból” à la Táp színház.

4. Rosencrantz és guildenstern halott

A temesvári színház többszörös díjnyertes előadása július 2-án az Esztergomi Várszínházban megy.

5. Amphitrüón 2010

Horváth Péter írta újra a pajzán ókori mítoszt. Július 1–4. között az Aquincumi Múzeumban látható.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.