Az, hogy „multifunkcionális csarnok”, önmagában még nem sokat mond, legfeljebb a hivataloskodó bikkfanyelv egyik megmosolyogtató példája. Bakonyszombathelyen azonban nagy változásokat indított el, hogy átadták ezt a sport- és kulturális célokat szolgáló létesítményt: a kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás ötszázmilliós uniós támogatással öt település – Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Császár, Réde és Súr – iskolafejlesztési programját zárta le nemrégiben azzal, hogy felépítette. Egyszersmind új, a hagyományos faluközpont képét idéző főteret is avattak, ahol a Közművelődés Háza és a már korábban, eredeti állapotában itt felépített pajta áll – amely mostantól pajtaszínházként szolgálja a helyi közösséget. Meg persze a különleges élményekre, például szalmabálán üldögélős esti előadásokra kíváncsi turistákat.

Az új iskola birtokbavételével megüresedett tanintézetet iskolamúzeummá alakították: a régi padok, táblák, irkák, tankönyvek, fotók és a számos korabeli dokumentum bemutatása mellett még egy néprajzi résznek is szorítottak helyet. Az utóbbiban a legnagyobb érdeklődést egyébként a kemence könyvelheti el, ezt csodálja hosszan a legtöbb látogató.

A bakonyszombathelyi avatóünnep után nem sokkal, a napokban Kisbéren is átadtak egy régi-új létesítményt a közönségnek: a Batthyány-kastélyhoz tartozó épületrészek egyikét, a 82 millió forintos beruházással felújított kiskastélyt. Ennek helyén már az 1760-as években épület állt, amely a kastély kertészének, majd gondnokának lakhelyéül szolgált. A Kisbéri Magyar Királyi Ménes megalakulásától, 1853-tól a ménesparancsnok lakása lett a 450 négyzetméter alapterületű épület, amelyet a második világháborút követően bérlakásokká szabdaltak.

Tavaly ősszel – a helyi honismereti kör kutatásai alapján – a külső homlokzatot eredeti állapotában sikerült helyreállítani, cseréptetőre cserélték az eternitfedelet, és a torony is a régihez hasonló, horganyzottlemez-borítást kapott. A további munkák során is megőrizték az eredeti építészeti megoldásokat. Használható állapotban marad meg egyebek között a korabeli esővíz-elvezető kőagyag csőrendszer – amelybe persze már az új ereszcsatornákból folyik a víz. A felújított kiskastélyban egyházi és iskolatörténeti anyaggal is kibővült helytörténeti gyűjtemény kapott most helyet, amely a honfoglalástól napjainkig követi nyomon Kisbér históriáját. Két teremben a ménes történetével, Kisbér gazdag lovas hagyományaival ismerkedhetnek a látogatók, meg-megállva a Kincsem és Imperiál dicsőségét idéző dokumentumok, vagy éppen Buccaneer csontváza előtt. A főépület mellett a 300 négyzetméteres gazdasági épület is megújult: a tervek szerint itt a kisiparos-mesterségek bemutatása kap majd teret.