Hogy Budapest visszakapta egyik ékességét, az leginkább a jordán ZainaHotel Kft.-nek és tulajdonosának, Mazen Al-Ramahinak köszönhető, aki 2008 nyarára szerezte meg az épületmaradványt és a mellette lévő két üres telket. Ez utóbbiakon felépíttette a Continental Hotel Zara néven most megnyílt, négycsillagos, 272 szobás szállodakomplexumot, amelynek központi része lett a megújult Hungária fürdő. A szálloda új tömbjeit Hegedűs Péter tervezte, maga a fürdőépület azonban a Vékony Péter vezette Nirmana építésziroda tervei alapján újult meg.

Az 1907-ben, Ágoston Emil tervezte fürdőből nemcsak a díszes homlokzat nyerte vissza szépségét, hanem sikerült részben megőrizni, részben megidézni például a hatalmas belső medenceteret is. Igaz, ez csak 1920-ig szolgált fürdőként, 36 méteres úszómedencével, eltolható, íves üvegtetővel. Amedencecsarnokot később színházzá alakították, a végébe erkély került, az oszlopokra páholyok települtek. Így érte aztán a helyet a hatvanas években a bezárás, majd a 2008-ig tartó pusztulás. A csarnokból mindössze egy oszlopköznyi maradt meg, a többit le kellett bontani. Vékony Péter terve szerint azonban most több oszlopköznyi mélységben visszaépítették, aulává alakították, és hogy teljes terét érezni lehessen, a szálloda udvarán néhány betonívvel még tovább is idézték az eredeti boltozatot.

Az építész ugyanakkor megtartott a színházi korszakból is valamit: az egykori erkély kényelmes galériává vált. A részletekben pedig, amit csak lehetett, az eredeti anyagokkal, az Ágoston-féle formában állíttatott helyre. Így kerültek vissza a bejárat 530 kilós forgóajtójára és annak házára a rézborítások, a lépcsőkorlátra az 1910-es években még rendkívül értékesnek és modernnek tartott alumíniumlemez-burkolatok, a gipszstukkók, a mozaikok és az aranyozások. Ebben nagy segítségére volt Ráday Mihály privát gyűjteménye: ő az elmúlt huszonöt évben rengeteg fényképet készített a pusztulásközi állapotról, megmentett egy-egy burkolatdarabot, felkutatott dokumentumokat, amelyeknek most nagy hasznát vették. Akadt olyan díszítőelem, amely csak Rádaynak volt már meg, egyetlen példányban.

Ugyancsak kiemelkedő szerepe volt Bor Ferenc művészettörténésznek, aki az épület rendkívül sokféle díszítménye ismerőjeként a restaurátori munkákra felügyelt. Tőle tudjuk például, hogy a homlokzat szobordíszei a kevéssé ismert Krisztián Sándor alkotásai, akinek az Uránia mozin láthatók még szobrai. A bejárat fölötti, kőből faragott, fürdőző csoport mitológiai jelentését nem sikerült megfejteni, de nagyon hasonlít egy ismert Csók-festmény kompozíciójára. A fénykép alapján újragyártott, rézborításos kapun viszont biztosan Iktió kentaur látható a középső domborművön. Ritkán ábrázolt figura volt, rejtély, hogy miért épp őt választotta a kapu főalakjának a művész. Fölötte megmaradt az eredeti Zsolnay kerámia felirat is: HUNGÁRIA FÜRDŐ. Mi azonban tudjuk, hogy ez immár egy új budapesti szálloda bejárata.

Az aula a fürdőt és a színházat is idézi